Mindenek előtt érdemes röviden áttekinteni, hogy egyáltalán mi okozza az izzadságszagot. Valójában ugyanis nem egyedül az izzadság felelős érte. Bőrünkben kétféle verejtékmirigy fordul elő: ekrin és apokrin mirigyek. Előbbiek testszerte mindenütt megtalálhatók, illetve főként a test hőszabályozásában játszanak szerepet. Utóbbiak bizonyos pontokra koncentrálódnak – főként a szőrrel sűrűbben borított helyekre, így például a hónalj, a nemi szervek és a fejbőr környékére, és biológiai oldalról sokkal inkább a szaporodásban lehetett szerepük a természetben.
A pubertás során aktiválódó apokrin vagy illatmirigyek által kiválasztott verejték fehérjékben, lipidekben és szteroidokban gazdag – olvasható az Amerikai Mikrobiológiai Társaság korábbi cikkében. Ellentétben azonban a széles körben elterjedt tévhitekkel, a frissen kiválasztott verejték szinte teljesen szagtalan. A bőrfelszínen élő mikroorganizmusok viszont feldolgozzák a benne található vegyületeket, anyagcseretermékeik pedig erőteljes szagot árasztanak. A hónalj kapcsán pedig fontos elmondani, hogy nedves, meleg, ennél fogva optimális környezetet kínál a baktériumok számára, amelyek így nagy számban élnek itt. Végeredményben tehát egy izzadt hónalj hamar kellemetlen pillanatokat okozhat társaságban.
A legtöbben izzadásgátló dezodorokkal, stiftekkel igyekszünk elejét venni a problémának a hétköznapi életben. Az Oszakai Metropolitan Egyetem kutatócsapata Uemacu Szatosi és Fudzsimoto Koszuke vezetésével ugyanakkor inkább a baktériumok végéről fogta meg a kérdést. Mint az az egyetem közleményében olvasható, kísérletük során 20 egészséges férfi hónaljából vettek izzadságmintát. Ezeket aztán szaglástesztek során két kategóriába sorolták: kilenc mintát a kevésbé szagos, tizenegy mintát a szagosabb csoportba. Utóbbiakat aztán részletesebb vizsgálatoknak vetették alá.
Ez is érdekelhet
Egyebek mellett fény derült arra, hogy a bűzösebb izzadságmintákban elszaporodott egy baktériumfaj, a Staphylococcus hominis, amelynek testszagban játszott szerepét széles körű metagenomikai vizsgálatok is alátámasztották. Szintén e vizsgálatok során azonosítottak a kutatók egy vegyületet, amelyet egy bakteriofág állít elő – egy olyan vírus, amely baktériumokat képes megfertőzni, jelen esetben kifejezetten az S. hominist. Laborkísérletek tanúsága szerint a vegyület kizárólag a problémás baktériumra van hatással, a bőrflóra többi baktériumát sértetlenül hagyja. A kutatócsoport azt reméli, felfedezésük új terápiás eszközt nyújthat az izzadságszag kezelésére. Tanulmányuk a Journal of Investigative Dermatology című folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
