Ha napra megyünk, fontos a fényvédő krém, a kalap, a könnyű ruházat - ezt mindenki tudja, mint ahogy azt is, hogy a napégésnek sajnos hosszú távú következményei is lehetnek. Ugyanakkor némi napsugárzás elengedhetetlen az egészségünkhöz, a jó hangulatunkhoz, ráadásul a gyönyörű nyári időben nehéz bent maradni a szobában.
A napozás alapszabályai
Elsősorban a bőrtípusunk határozza meg, hogy mennyire könnyen barnulunk, illetve égünk le. A fehér bőrű, szeplős, kék szemű, vörös vagy szőke emberek (az ún. kelta típusúak) soha nem lesznek csokoládébarnák, gyorsan megégnek, a bőrük érzékenyen reagál a napra. A sötét hajú, bőrű és szemű társaiknak azonban rövid idő is elég, hogy szép, egyenletes napbarnított színük legyen - ők szinte soha nem égnek le. Azért is érdemes ismerni a bőrtípusunkat, mert ennek megfelelően érdemes megválasztani a fényvédő krémet és azt az időtartamot, melyet különösebb gond nélkül a napon tölthetünk.
Természetesen nem csak a bőrtípus lehet meghatározó: a napsugárzás erőssége, a magasság, a szélességi fok, a napszak, sőt még a környezet is befolyásolja, milyen gyorsan éghetünk meg. Hegyek között, fényvisszaverő felületek (például víz vagy homok) közelében, az Egyenlítőhöz közeli területeken erősebb a napfény. Szintén könnyebben éghetünk meg, ha délelőtt 10 és délután 3 óra között tartózkodunk a szabadban. Az se tévesszen meg minket, ha borult az ég: a napsugárzás ilyenkor is elérheti a veszélyes mértéket.
Mikor tilos a napozás?
Vannak bizonyos esetek, amikor egyáltalán nem szabad napra menni! Ilyenkor maradjunk árnyékban, viseljünk a testet takaró, világos színű ruhákat (hosszú ujjú felsőrészt, hosszú nadrágot vagy szoknyát), kalapot, a fedetlenül maradt testrészeket pedig kenjük be alaposan fényvédő krémmel. Ne menjünk napra, ha fotoallergén gyógyszert szedünk (ezek közé tartozhatnak pl. egyes fogamzásgátló szerek, szteroidszármazékok, sulfonamid-származékok, bizonyos szívgyógyszerek, allergiagyógyszerek vagy fájdalomcsillapítók). Ilyenkor a gyógyszerben lévő anyagok egyike a fény hatására aktiválódhat, és ez a bőrben allergiás vagy gyulladásos reakciót válthat ki: a bőr pillanatok alatt leéghet, foltossá válhat, göbök, pattanások vagy kiütések jelenhetnek meg rajta. Ha a nyári időszakban gyógyszert kell szednünk, alaposan olvassuk el a tájékoztatót, hogy a fotoallergiás reakciókat megelőzhessük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kerüljük a napozást közvetlenül gyantázás, borotválkozás és bőrradírozás után, friss műtéti heggel, vagy bármilyen friss nagyobb felületű sebbel, illetve olyan kozmetikai beavatkozások után (legalább 2-3 hétig), melyeknél a bőr felső rétege sérül. Ezek közé tartozik például a bőrcsiszolás vagy a lézeres szőrtelenítés. Ilyenkor ugyanis a bőr már eleve érzékenyebb, mikroszkopikus sérülések, sebek lehetnek rajta. A napsütés pedig tovább fokozhatja a bőr irritáltságát: a legenyhébb esetben is "csak" gyulladt pattanások vagy kiütések jelennek meg a testen. Hasonló okból ne menjünk napra, ha kiütésekkel együtt járó betegségünk van. Ne menjünk napra enyhén ittasan vagy részegen - a strandon elfogyasztott italokkal is legyünk óvatosak! A hideg innivaló azt a tévképzetet keltheti, hogy oltjuk a szomjunkat. Az alkohol azonban erősen kiszáríthatja a szervezetet, így az hamarabb kimerül, könnyebben kaphatunk hőgutát vagy napszúrást. Mindenképpen igyunk elegendő vizet, és az alkoholt hagyjuk meg inkább az esti órákra!
Ez is érdekelhet
Az egyik leghatékonyabb szer napégésre a jól ismert IRIX spray, mely azonnal hűsíti és nyugtatja a megégett bőrt, és a pirosság is elmúlik tőle. További előnye, hogy természetes hatóanyagú, a bőrre egyenletesen felvihető, alatta tud lélegezni a bőr, így a későbbi erőteljesebb leégés jeleit is mérsékelhetjük.
Legjobban: