Egy 182 amerikai egyetemista bevonásával készített kérdőíves vizsgálat során az átlagosan 20 éves résztvevők inkább a szépséggel kapcsolatos aggályok mentén választottak barnulási módszert, mintsem egészségügyi érvek alapján. Korunk ideálja ugyanis szinte megköveteli a bronzos színt.
"Az UV-mentes barnulási módszerek, úgymint az önbarnító krémek sokkal biztonságosabbak a cél eléréséhez, mint a napozás vagy a szolárium" - magyarázta a kutatást vezető Jeong-Ju Yoo professzor, a texasi Baylor Egyetem munkatársa. A fogyasztók azért fogadják el nehezen ezeket a termékeket, mert nincsenek meggyőződve róla, hogy elérhetik velük a kívánt hatást. "Így bár tudják, hogy a napozás nem biztonságos, mégis az ismert utat választják" - tette hozzá a szakértő.
A napfénynek való kitettség bőrrákot okozhat. A betegség egyik legveszélyesebb formája, a melanóma előfordulása folyamatosan növekedett az elmúlt 30 évben a fejlett világban. A fiatal felnőttek körében a leggyakoribb rákfajták között van. A bazálsejtes karcinómák aránya ugyancsak növekszik.
A kockázatmentesként meghatározott önbarnító krémek, permetek, zselék és tabletták használatát illetően máris kijelenthető, hogy az amerikaiaké a világfogyasztás több mint fele, ám a nők többsége még mindig nem akar ezekre váltani. A Household and Personal Care Today című szakfolyóiratban megjelent eredmények mellett Yoo professzor megjegyezte, hogy a napmentes barnulás inkább kiegészítőként van jelen a piacon, mintsem helyettesítőként. Az önbarnítókkal szembeni leggyakoribb aggály a nem egyenletes vagy természetellenes hatás. Az ettől való félelem feledteti az UV-sugaras barnulás kockázatait. Az úgynevezett bronzosítókat - amelyek inkább dekorkozmetikumok - többen kedvelik, mint a többi fajta önbarnítót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"A fő probléma, hogy a napozás haszna szinte azonnal látszik, hátulütői azonban csak hosszú évek múlva, halmozottan jelentkeznek" - figyelmeztet Yoo professzor.
