Cserélődő hámsejtek
A bőrünk felső, hámrétege folyamatosan újul, körülbelül havonta gyakorlatilag kicserélődik: az "elkopott", elhalt sejtek leszáradnak, elszarusodnak, lehullnak. Így történik ez a teljes bőrfelületen, így a hajas fejbőrön is. Gondot akkor okoz ez a folyamat, ha a hámréteg, az epidermisz sejtjeinek osztódása, elszarusodása valamilyen ok miatt felgyorsul, és az elhalt sejtek nagy tömegben, "korpaként" jelennek meg a hajszálak között, illetve visszatérő, feltűnő kellemetlenséget okoznak a ruházaton. A korpásodás hátterében tehát a legnagyobb szervünk, a bőrünk valamilyen működési zavara áll. Ez lehet a vízháztartás kiegyensúlyozatlansága, a bőrszárazság, de legtöbbször a fejbőrön élő mikroorganizmusok, gombák túlszaporodása fordul elő.
Mikroflóra a bőrfelszínen
Az élő szervezet egyik csodája, hogy maga is élettér: testünk megszámlálhatatlanul sok mikroorganizmusnak ad helyet. Ahogy a belső szerveinknek, bélrendszerünknek megvan a maga sajátos mikroflórája, úgy a bőrünk teljes felszínén is előfordulnak, megtelepednek baktériumok, gombák, egysejtűek, stb. Ez az együttélés, szimbiózis bizonyos mértékig természetes, a teljes sterilitásra nem lehet és nem is kell törekedni, hiszen ezek nagy része hasznos, jótékony mikroorganizmus, amely segít kordában tartani a kórokozókat. Gondot akkor okoz ez az életközösség, ha valamelyik eleme túlzottan elszaporodik, és az adott szerv működését is befolyásolja: például, ha a bőr felszínén lévő hámsejteket fokozott osztódásra, majd elhalásra, elszarusodásra készteti. Ahhoz, hogy az elhalt hámsejtek leválása szemmel is látható legyen, több száz elszarusodott sejtnek kell összetapadnia.
Gombaszaporulat
A hajas fejbőr korpásodása mögött legtöbbször egy amúgy ártalmatlan, a sarjadzó gombák közé tartozó élesztőgomba, a Pityrosporum ovale (más néven Malassezia furfur) nevű mikroorganizmus áll. Ez rendszerint tünetek nélkül, folyamatosan jelen van a fejbőrön, a szarusejtekből és a faggyúmirigyekből termelődő bőrzsírból táplálkozik és csak bizonyos hajlamosító tényezők esetében, illetve együttes meglétekor válik kórokozóvá. Ezt a gombát okolják a seborrhoeás dermatitis fenntartásáért illetve súlyosbításáért is. A seborrhoea megnövekedett faggyútermelődést, a dermatitisz gyulladásos bőrelváltozást jelent). Kiteljesedett szeborrhoeás dermatitisz esetében a bőr már nemcsak intenzíven hámlik, hanem gyulladásos tüneteket mutat, kivörösödik és viszket is. A fejbőr korpásodása tulajdonképpen a szeborrhoeás dermatitisznek egy enyhe lefolyású formája.
Mi segíti elő a korpa képződését?
Az előbbiekből kiderült, hogy a Pityrosporum ovale sarjadzó gomba elszaporodása készteti a fejbőrt a fokozott hámképződésre, indítja el a korpásodást. Nézzük, mi teremt kedvező feltételeket e gomba elszaporodásához? Megfigyelhető, hogy a korpásodás gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. Nem véletlenül: a férfi nemi hormonok (androgének) hatással vannak a fejbőr faggyúmirigyeire, növelik bizonyos bőrzsírok termelődését, amelyek a gomba tápanyagaiként szolgálnak. Mint minden gombafertőzés, a korpásodásért felelős Pityrosporum ovale is könnyebben teret nyer, ha a szervezet immunrendszere meggyengül, illetve ha a védelmi mechanizmus részét képező mikroflóra egyensúlya felborul. Ezért a tapasztalatok szerint a stressz, a feszült, hajszolt életmód, az idegeskedés, a dohányzás, a cukor és az alkoholfogyasztás is elősegíti a sarjadzógombák elszaporodását. A rendszertelen étkezés, az egyoldalú, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a túlzott állati fehérje (tejtermékek, tojás, húsok) és zsiradék bevitele is kedvez a korpa kialakulásának. Régen úgy gondolták, hogy az elhanyagoltság, a higiénia hiánya is az okok között szerepelhet. Nos, a tapasztalatok ezt nem igazolták, legalábbis nem közvetlenül. A szellőzetlen, befülledt, ápolatlan haj persze semmiképpen nem az egészség jele. Ugyanakkor, mint azt a kapcsolódó cikkeinkben olvashatják, a túl gyakori, főleg a rosszul megválasztott, intenzív samponnal történő hajmosás sem szerencsés, hiszen egyrészt száríthatja a bőrt, másrészt az is beleavatkozás a fejbőr természetes védelmi rendszerébe, mikroflórájának egyensúlyába. Mindemellett megemlítendő, hogy az egyéni, öröklött hajlam is szerepet játszik a korpásodás jelenségénél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
