Egy átlagos hajkorona több mint tízezer hajszálból áll, ezek mintegy 80 százaléka pedig növekedési fázisban van, azaz folyamatosan nő a hosszuk - naponta néhány tizedmilliméterrel. A hajszálak ezen életszakasza éveken keresztül tart, majd egy rövid átmeneti periódus után megindul a pár hónap alatt lezajló nyugalmi fázisuk és kilökődésük, amikor is újonnan képződő hajszálak veszik át az elöregedettek helyét. E ciklikusság révén nagyjából öt év alatt teljesen képes megújulni a hajunk, miközben napi 60-100 szálat veszítünk.
Akadnak ugyanakkor tényezők, amelyek miatt az egészséges állapot felborulhat, így az elfogadhatónál gyorsabb ütemben kezd ritkulni a hajkorona, átmeneti vagy akár tartós esztétikai problémát kiváltva. Egyebek mellett ebbe a körbe tartoznak a hiányállapotok is, hiszen hajunk növekedéséhez éppúgy sokféle tápanyagra van szükség, mint az egyéb testi folyamatokhoz. Az alábbiakban a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket vesszük sorra.
Fehérje
Mielőtt valóban rátérnénk a vitaminokra, érdemes röviden szót ejteni egy fehérjéről, a keratinról, amely hajunk - és például körmeink - legfőbb alkotóeleme. A szálak ennek a proteinnek köszönhetik rugalmasságukat és erősségüket, hiányában pedig elvékonyodnak, sérülékennyé válnak. Összességében elmondható, hogy a fehérjeszegény táplálkozás több tanulmány eredményei szerint is gátolhatja a hajnövekedést, illetve hajhullást idézhet elő. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2012-ben kiadott ajánlása szerint egy felnőtt szervezet számára testsúly-kilogrammonként legalább napi 0,66 gramm fehérje az ajánlott beviteli mennyiség. Ez egy 75 kilogrammos személy esetében mintegy 50 gramm fehérjét jelent, ami nagyjából 200-250 gramm csirkemellhússal fedezhető. Fontos hozzátenni, hogy teljes értékű fehérjéket állati eredetű élelmiszerekből nyerhetünk. Vegán vagy vegetáriánus étrend mellett ezért nagyobb odafigyelést igényel, hogy szervezetünket minden szükséges aminosavval (a fehérjék alkotóelemeivel) ellássuk.
A-vitamin
Minden sejt és szövet fejlődéséhez szükség van A-vitaminra, ez alól pedig a hajunk sem képez kivételt, továbbá ez a vitamin védi a hajtüszőket is, illetve megóvja a fejbőrt a kiszáradástól. Érdemes azonban megemlíteni, hogy nem csupán a hiánya okozhat gondot. Mivel ez egy zsírban oldódó vitamin , elraktározódik a szervezetben, ezáltal hosszú távú, rendkívül eltúlzott bevitele esetén túladagolás, valamint ahhoz kapcsolódó panaszok alakulhatnak ki. Ennek kockázata mindazonáltal kevésbé jelentős, mint a hiányállapot veszélye. Előanyagaiból szervezetünkben is termelődik A-vitamin: pótlására szolgál például a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, a barack vagy a paprika fogyasztása, ugyanakkor a legjobb források közé az állati belsőségek, a tojás, a tengeri halak húsa, illetve a tej és tejtermékek tartoznak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
B-vitaminok
B1-, B2-, B6- és B12-vitamin, folsav, niacin, pantoténsav: e csoport tagjainak közös jellemzője, hogy vízben oldódóak, ezáltal napi szinten kell gondoskodnunk a megfelelő pótlásukról. Általánosságban véve elmondható, hogy fontos szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban és az idegrendszer működésében, de a bőr és a haj egészségének megőrzéséhez is elengedhetetlenül szükségesek. A legtöbb B-vitaminhoz növényi eredetű élelmiszerekből is hozzájuthatunk, beleértve például a teljes kiőrlésű gabonákat, az olajos magvakat, a hüvelyeseket, valamint a leveles zöldségeket. Kivételt jelent ugyanakkor e téren a B12-vitamin, amely kizárólag állati ételekben található meg, így húsokban és a májban, illetve kisebb mennyiségben a tejben és tejtermékekben.
Biotin
Szintén elterjedt elnevezése a H-vitamin. Nélkülözhetetlen a zsírok, a fehérjék és a szénhidrátok anyagcseréjéhez, hiányát pedig humán vizsgálatok is összefüggésbe hozták már a hajhullással és a hajszálak töredezetté válásával. Bár felszívódása nem túl hatékony az emberi szervezetben, szerencsére számos élelmiszer gazdag forrásának számít, így például a belsőségek, a karfiol, valamint a dió- és mogyorófélék. Szintén jelentős biotintartalommal rendelkezik a tojás, érdekesség azonban, hogy a nyers tojásfehérje egyik összetevője gátolja e vitamin felszívódását, főzéssel vagy sütéssel viszont megszüntethető ez az akadály.
E-vitamin
A C-vitaminnal együtt fontos antioxidánsnak számít, ezáltal az E-vitamin is részt vesz a káros hatású szabadgyökök semlegesítésében. Bőr- és hajvédő szerepét illetően régóta élnek már tudományos feltételezések, egy 2010-es malajziai kutatás pedig kimutatta, hogy az E-vitamin-tartalmú készítménnyel kezelt hajhullásos páciensek körében 34,5 százalékos javulás jelentkezett 8 hónap elteltével, míg a placebóval kezelt kontrollcsoport tagjainak állapotában 0,1 százalékos romlást tapasztaltak. A növényi olajok mellett gazdag vitaminforrásnak számítanak a gabonacsírák és a leveles zöldségek is.
Vas
A vas létfontosságú nyomelem az emberi szervezet számára, mivel a hemoglobin alkotórészeként szükség van rá az oxigénszállításhoz a véráramon keresztül. Hiánya vérszegénységhez vezet, aminek egyik gyakori következménye a hajhullás, illetve kezeletlen esetekben akár kopaszság kialakulása. Ráadásul hiába a vas az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, a vashiány igen elterjedt probléma a világban. E nyomelem felszívódásához szükséges kellő mennyiségű C-vitamin jelenléte is, továbbá fontos szempont, hogy felszívódása hatékonyabb állati eredetű élelmiszerekből, mint növényiekből. A legjobb vasforrásnak tehát a húsok és a belsőségek tekinthetők.
Cink
Az emberi testben lévő cink jelentős része a hajunkban található, hiányának egyik legjellemzőbb tünete pedig a hajhullás. Számos funkciót tölt be a szervezetben, egyebek mellett kihatással van a haj fejlődésére és regenerációjára, valamint a hajtüszők körüli faggyúmirigyek megfelelő működésében is közrejátszik. Akárcsak a vasról, a cinkről is elmondható, hogy hatékonyabban szívódik fel állati eredetű ételekből, ezzel együtt azonban a hüvelyesek is jó forrásának számítanak.
Legjobban: