Három olyan szabály is létezik, amelyeket általában kevesen vesznek komolyan, holott számottevő veszélyt hordozhat magában a megszegésük. Mint azt a termalonline.hu írja, az első ilyen a fürdőzési idő. Amikor belépünk egy gyógymedencébe, annak környezetében mindig feltüntetik, hogy mennyi időt javasolt egyszerre maximálisan a vízben tölteni. Ez többnyire 20-30 percet jelent, azaz ennyi idő után ki kellene jönni kicsit. Ha azonban nem vesszük figyelembe a korlátozást, és hosszabb ideig bent maradunk, úgy a meleg vízben annyira kitágulhatnak az erek, hogy a fellépő vérnyomáscsökkenés hatására el is ájulhatunk, amikor végül mégis elhagyjuk a medencét.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlott fürdőzési idő nem azt jelenti, hogy aznap már egyáltalán ne mehetnénk vissza. Két merítkezés között viszont mindenképpen érdemes hagyni fél-egy óra szünetet szervezetünknek. Hasonlóképpen ügyelni kell a fokozatosságra is! Ahogy közismert, hogy nyáron tilos fejest ugrani a hűsítő habokba, úgy a kültéri hőmérsékletnél melegebb termálvízbe sem szabad csak úgy berohanni. Különösen idősek és krónikus betegek számára elengedhetetlen a helyes előfürdő gyakorlata, azaz hogy csak lassanként, fokozatosan lépdeljünk be a medencébe, hagyva, hogy testünk lentről felfelé apránként hozzászokjon a melegebb közeghez. Ugyanígy kifelé jövet sem szabad sietni.
Ez is érdekelhet
Végezetül a termalonline.hu cikke kiemeli, hogy a forró víz nem mindenkinek ajánlott. Sok gyógyfürdőben többféle hőmérsékletű medence is várja a kikapcsolódni vágyó vendégeket. Egészségügyi szempontból a 34-36 Celsius-fokos vizet érdemes választani, amely már kellemes, de nem terheli meg nagyon a szervezetet. Ennél melegebb vízbe csak akkor szabad bemerészkedni – különösen idősek és krónikus betegek számára –, ha azt kifejezetten kezelőorvosunk javasolta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
