Alábbiakban néhány tippet adunk, hol érdemes tavasszal kirándulni , szemlélődni, testileg-lelkileg is megújulni, megpihenni. És ahol ősi hagyományokat fedezhetünk fel magunknak újra, vallási ünnepeken vehetünk részt, vagy éppen történelmi emlékek is kísérhetnek utunkon.
Őrség
Az Őrség különleges hely fantasztikus tájakkal, falvakkal. Természeti szépségét számtalanszor leírták, völgyei-dombjai Vas megye déli, országhatár menti vidékén, illetve Vas és Zala határvidékén húzódnak. Aki látott már Pankaszon kettős szivárványt - ez az Őrség legalacsonyabb, mondhatnánk, nem is annyira "őrségi" pontja -, biztosan visszakívánkozik ide. Ilyenkor aztán az erdőkben sétálhat, a völgyekben kalandozhat kedvére. Nem kell koncentrálnunk arra, hogy "spirituálisan feltöltődjünk", elég csak ott lenni, nézni a tájat, vagy kirándulni, túrázni, a vérmesebbek pedig akár biciklivel is járhatják a környéket - a dombok megerőltetőek, de kibírhatóak.
Szlovéniába, a Muravidékre is áthúzódik ez a tájegységünk, amely az Árpád-korban alakult ki. Határvidék volt ez akkor is: tulajdonképpen ugyanúgy, ahogy Erdély távoli pontjaira a székelyeket, az Őrségbe is határőröket telepítettek sok évszázaddal ezelőtt.
Sajátos településszerkezet is jellemzi az őrségi falvakat (némelyik már város, de azért ez inkább közigazgatási besorolás, és ne tévesszen meg minket). Az úgynevezett szeres települések közé tartozik Szalafő vagy Őriszentpéter, hasonlóan a göcseji "szeges településszerkezethez". Szerfalu vagy szegfalu egyaránt elszórt vagy egymáshoz közeli, de sajátos házcsoportokból álló egységeket jelentenek a néprajzi lexikon szerint, de érdemes inkább a helyszínen tanulmányozni ezeket az épületeket, nem könyvekből. A lényeg, hogy különleges arculatot és hangulatot adnak tájnak és településnek egyaránt.
A szereket sokszor kisnemesek lakták, akik az egykori határőrök leszármazottai voltak, dombhátakra vagy domboldalakra építették fel házaikat. (Ezeket a dombokat néha hegyszerűen meredek lejtőkön lehet csak megközelíteni, így aztán biciklivel inkább lefelé ajánljuk a közlekedést...) E házakban - ma már gyakran vendégházakban -, a dombtetőről letekintve, a tavaszi napsütést élvezve aligha kell tovább magyaráznunk, mennyivel könnyebb a feltöltődés, mint mondjuk a pesti belvárosban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szálláshely-javaslat: Őriszentpéter, Szalafő.
Kerékpáros túrajavaslat: Hodos (Őrihódos, Szlovénia) - Bajánsenye - Őriszentpéter - Nagyrákos - Pankasz.
Hosszabb gyalogtúra: Őriszentpéter - Őriszentpéter (Siskaszer) - Ispánk - Szalafő;
Rövid gyalogtúra: Őriszentpéter ( Rezgőnyár Tanösvény ).
Nevezetességek: Bajánsenye (református templom); Nagyrákos (vasúti völgyhíd; református templom); Pankasz (szoknyás harangláb).
Badacsony-Szigliget és a Balaton-felvidék nyugati részei
A Badacsony és Szigliget nyáron tele van turistákkal, aligha emlékeztet az archaikus Sziget-ligetre a mai betüremkedés a Balatonba. De a turistahadat tavasszal még megelőzhetjük, ilyenkor pedig olyan fenséges táj tárul elénk, amelynél megnyugtatóbbat keveset látunk itthon. A "magyar Toscana" éghajlata ilyenkor még természetesen nem Itáliát idézi, de rossz időben elég, ha benézünk a közeli Tapolcára: egészségünknek is jót tesz a tavasbarlang klímája.
Szigligeten az Ófaluban autentikus házakat találunk, ezeket önmagukért is érdemes szállásként kipróbálni. A nádtető klimatikus előnyeit nem kell taglalnunk, a vastag falak is tartják a meleget, ha befűtünk a kemencébe. Az Ófaluból pár perc és némi testedzés nyomán már fent is vagyunk a várban, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Balatonra és a környező hegyekre.
A Badacsony szépségét és az onnan nyíló kilátást aligha kell magyarázni bárkinek, a szőlőtermő domboldal az egészségturizmus szempontjából azonban veszélyes hely - borkóstoláskor érdemes felhívnunk a figyelmet a mértékletességre.
De kirándulhatunk is a környéken: járjuk körbe a Badacsonyt, vagy menjünk el a közeli Gulácsra, a " tanúhegyre ": az ősi vulkanikus táj maradványai a környéken elképesztő változatosságban tárulnak elénk ezen a vidéken. Minél "beljebb" jutunk a Balaton-felvidéken, annál nagyobb esélyünk van a kikapcsolódásra, megnyugvásra. Nem véletlen, hogy egyre több budapesti és külföldi vásárol a környéken olyan házat, amelyben már nemcsak a nyarat és az idegenforgalmi szezont töltheti itt, hanem akár egész évben élheti mindennapjait.
Szállás: Tapolca, Szigliget, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic
Túrák biciklivel: Szigliget körül (rövid); Balatoni kerékpáros körút (helyenként rendkívül rossz állapotban: Szigliget - Gyenesdiás - Vonyarcvashegy - Keszthely; illetve: Szigliget - Badacsonytomaj)
Gyalogtúra: Badacsony és környéke; szigligeti vár és környéke.
Nevezetességek: Badacsony-hegy, szigligeti vár; tapolcai tavasbarlang.
Szentkút és környéke
A Nógrád megyei Szentkút már nevében is utal rá, hogy van esély a környéken spirituális feltöltődésre. De nemcsak a vallásos emberek zarándokolnak ide az év legkülönbözőbb szakaszaiban - a búcsúrendről és a búcsúkhoz kapcsolódó változatos programokról bővebben is olvashatnak itt -, hanem azoknak is nagy élmény a környék bejárása, akik mondjuk csak megnyugvásra vágynak.
Szentkút közigazgatásilag a Zagyva völgyében lévő Mátraverebélyhez tartozik, de remek túrákat tehetünk az ősborókásban Márkháza felé a Cserhát vidékén (ha nagyon eltévednénk, egy kevésbé fennkölt olajvezeték is átvezet a kies tájon), de a Zagyva túloldalán a Mátra sincs messze. Nem véletlen, hogy van a környéken, Taron egy buddhista sztúpa is - amelyet a honlapja szerint a Dalai Láma szentelt fel.
A spiritualitás e vidék velejárója. Ha nem a szentkúti templomba és nem a tari sztúpába megyünk, hanem őzeket nézünk a borókásban, a hegyek, dombok tetején, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy kikapcsol minket a táj a nagyvárosi sürgés-forgásból.
Szálláshely: Szentkút-Mátraverebély
Gyalogtúra: Szentkút - Márkháza
Kerékpáros túraútvonal: Tar - Sámsonháza - Márkháza
Nevezetességek: Tar (sztúpa); Szentkút (katolikus templom; basilica minor );
A Mátra északnyugati tájai
Ha már a Zagyvához elértünk az előbb, méghozzá Mátraverebélynél, akkor menjünk is át a túloldalra, a Mátrába! Pásztóról Mátrakeresztesen át juthatunk a "magasabb régiókba". Fallóskút és Mátraszentimre a kikapcsolódásra alkalmas legjobb helyszínek. A környéken túrázva eljuthatunk Mátraszentlászlóra vagy Galyatetőre. A Mátra azonban nemcsak a Kékestetőből és Galyatetőből áll, az igazi élményt éppen a kevésbé ismert kisebb falvak jelentik. Pontosabban e falvak között, hegyen-völgyön át vezető turistautak.
Leginkább talán Mátraszentimrét ajánlhatjuk a kikapcsolódásra, feltöltődésre vágyóknak. Ennek a környéke közigazgatásilag amúgy is hatalmas: szétszórt települések tartoznak a helységhez. Tulajdonképpen nem is ezeket kell keresnünk, hanem a köztük lévő csodálatos régiót. Nehéz itt elkerülni a közhelyeket, és nem is tehetünk mást, csak azt mondhatjuk: nem a cél a fontos a Mátrában, hanem az út maga.
Ha azonban célokat is keresünk, akkor Mátraszentimrén van szlovák tájház, katolikus templom, a fallóskúti Mária-kápolna, a közeli Bagolyirtáson pedig 1994-ben épült templom. De természetesen nem az épített emlékek miatt érdemes elsősorban felkeresni a környéket, hanem a megfelelő szállás és pihenőhely megtalálása után érdemes úgy, ahogy van felderíteni.
Szállás: Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Mátrakeresztes
Gyalogtúra: Mátraszentimre-Fallóskút; Mátraszentimre-Mátraszentistván; Mátraszentimre-Galyatető.
Nevezetességek: Galyatető; Fallóskút (Mária-kápolna); Mátrakeresztes "vízesései"
Fertő-tó és környéke
A Fertő-tó azért kiváló helyszín a feltöltődésre - mondhatnánk némi iróniával -, mert ha már "túltöltöttük" magunkat, akkor gyorsan beugorhatunk Sopronba, vagy átmehetünk a burgenlandi falvakba, kisvárosokba, amelyek máig őrzik a középkori-újkori településszerkezetet és hangulatot (feltéve, hogy letérünk a jó minőségű osztrák műútról vagy az autópályákról).
Körbe is biciklizhetjük a tavat, de ezt inkább nyáron ajánljuk. Ódon műemlékek, várak és kastélyok, épségben megmaradt kisvárosok - ezek a burgenlandi látványosságok a tó közelebbi és távolabbi vidékén, de a határon innen Sopron, Nagycenk és Fertőd is megéri a látogatást, és az utak minőségéből is rögtön tudhatjuk: itthon vagyunk!
Sőt: maga a határ is érdekes: a Páneurópai Piknik is itt zajlott egykor, ez volt az előzménye a vasfüggöny szimbolikus lebontásának 1989-ben. A piknik helyszíne és a környéke egyébként fantasztikus, romantikus sétákat tehetünk itt, a Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán .
A Fertő-tó magyar partja viszonylag rövid, és sokszor nehezen megközelíthető. Pihenésre ez a környék éppen ezért alkalmas, hiszen itt találhatunk nyugodt, csendes részeket is. (A híres, cölöpökön álló "tavi pihenőházak" jelentős része ugyanakkor nemrég égett le, tehát tájékozódjunk alaposan, ha errefelé szeretnénk mostanában szállást találni.)
Így kikapcsolódás szempontjából a környéken a kirándulásokat, a kastély- és múzeumlátogatásokat ajánljuk - a már említett Fertődön és Nagycenken kívül a határon túl az Esterházyak birtokait, a kismartoni kastélyt és a fraknói várat mindenképpen érdemes felkeresni.
Szállás: Sopron, Fertőrákos
Gyalog- és kerékpáros túrák: Fertő-tó körüli utak és bicikliutak.
Nevezetességek: Fertőd, Kismarton (Ausztria, Esterházy-kastély), fraknói vár (Ausztria), Nagycenk (Széchenyi-kastély), Piuszpuszta (Páneurópai Piknik emlékhelye).
