Ahogy a hipermarket polcai előtt ácsorgunk és tanácstalanul levesszük, majd visszatesszük a csábító kekszes zacskót, bizony eszünkbe jut, hogy jó lenne egy zseb-dietetikus. Aki mindig tudja és mondja is, mi lenne nekünk a jó. Ma már nem kell sokáig elmélkednünk, mert a modern kor embere egyszerűen előkapja a mobiltelefonját és felüti kedvenc dietetikusa oldalát.
Tavaly ünnepeltük a „diétás nénék” oktatásának kezdetét,
amely hazánkban éppen száz éve, Soós Aladár professzor vezetésével kezdődött
meg a Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi Karán. A fogalom akkoriban
csak az Egyesült Államokban volt ismert.
Európában elsőként Magyarországon indulhatott el ilyen jellegű
képzés, a ma már rendkívül népszerű dietetikus szak. Sikerének titka a táplálkozástudomány
fejlődése mellett a társadalmi, gazdasági környezet folyamatosan változó
kihívásaiban rejlik.
A diétás nénék biztosan
csípőre tett kézzel bámulnák a polcok előtt telefonjukat bőszen nyomkodó
fiatalokat a hipermarketekben. Pedig csak azt a zabpelyhet keresik őrült módon, amit a múltkor a Tik-tokon ajánlott
az a jó fej dietetikus csaj. Villámsebességgel változik a világ, de valami ugyanaz
marad. Az emberek egy része helytelenül táplálkozik, de csak akkor veszik
észre, amikor már egy betegség jelzi ezt. Persze bőven léteznek olyanok is, akik megelőzésképpen
is kérnek szakmai tanácsadást, vagy már vannak testi jeleik – esetleg
laborvizsgálatok – amelyek miatt jelentkeznek. De ami a legfontosabb: hiteles
szakértőhöz akarnak járni, aki maga is azt az életformát éli, amiről beszél. – Sokszor
tényleg nem lehet különválasztani fejben a saját életemet és a szakmai utamat,
mert egészen egyszerűen a mindennapjaim része, amiről beszélek – mondja Dr.
Takács Hajnalka., aki könyvet is írt a témában.
Fittnek lenni jó, egészségesen és energikusan élni a hétköznapokat trendi. De ki engedheti ezt meg magának? A boltok polcain órákig válogathatunk, böngészhetjük az internetet, de mi magunk nehezen döntjük el, nekünk mi a jó. Sokan egy-egy szóra ugranak, ami elhozhatja a teljes megváltást, és onnantól kezdve csakis azt eszik, úgy táplálkoznak, mert ez csak jó lehet a szervezetüknek. Ilyen hívószó például a „superfoodok”, olyan élelmiszerek, amelyeket távoli országokból varázsolnak a magyar boltokba és kiemelkedően sok bennük a hasznos anyag. Viszont fontos megértenünk; nincs olyan, hogy szuper élelmiszer, ez inkább csak egy trendi marketingfogalom. Általában tényleg külföldről behozott alapanyagokról van szó, és azok a hatóanyagok, amelyek miatt felruházzák őket ezzel a jelzővel, a hazai alapanyagokban is éppúgy megtalálhatók. Úgyhogy tökéletesen elég lenne, ha csak az itthoni kínálatból válogatnánk.
Persze ha valaki szeretné, akkor beillesztheti a
táplálkozásába, csak magában attól, hogy ilyeneket
eszik, még senki nem lesz egészséges. Az egészséges táplálkozásunk a napi,
illetve heti, havi étkezésünk összességének minőségén és mennyiségén múlik.
Ma már rengeteg információ áramlik ránk, ezért a szemtől szemben történő beszélgetés egy dietetikussal kivételes alkalom. Sokaknak ekkor jön az „aha” érzés, felismerések és sokkok arról, hogy miért is nem indult el a vágyott fogyás, pedig mi „isten bizony” mindent elkövettünk. – Sajnos sokszor nagy a káosz a fejekben. Nem csoda, hisz folyamatosan olyan információdömpinggel bombáznak minket, ami az egyik napon megerősíti, másnap cáfolja ugyanazt. Úgyhogy azt szoktam tanácsolni, hogy a szélsőségesnek tűnő „csodamódszereket” mindig fenntartással kezeljék. Olyan szakemberekre hallgassanak, akik pro és kontra érveket is kiemelnek az adott témával kapcsolatban, és soha nem a lemondásra buzdítják a követőket. Ezért is indítottam el a TikTok oldalamat, és élvezem, hogy rövid, vicces videókban megdöbbentően sok információt tudok átadni az embereknek.
A legnépszerűbbek
a fogyással és diétákkal kapcsolatos videók. Hazánkban a felnőttek közel kétharmada súlyproblémákkal küzd. Az elhízás önmagában is betegség, csak ezt
sokan nem tudják. Nagyon gyakori, hogy valaki elhízott és cukorbeteg, magas
vérnyomása vagy egyéb szív- és érrendszeri problémával is küzd. De korunk nagy
„járványa”, az inzulinrezisztencia, ami még nem számít
betegségnek, inkább egy olyan állapotnak, aminek rengeteg hatása lehet a
szervezetre és kezeletlen probléma esetén könnyen kórossá válhat valamint számos
megbetegedést okozhat.
Ahhoz, hogy a ránk
ömlő információs káoszban utat találjunk, kapaszkodókat keresünk. Ilyen lehet
egy dietetikus is, aki a recepteken, hozzávalókon és grammokon túl olyan
életmód felé terelget, ami fenntartható. Mert valóban sok minden fejben dől el. És megesik
olyan is, hogy a dietetikus tudása és tapasztalata kevés, más szakemberre van
szükség. A szakmai csapatom
létrehozásakor különös gondot fordítottam arra, hogy legyen velünk
pszichológus. Bizonyos helyzetekben hiába van szó táplálkozásról, a problémának
valójában nem ez a gyökere.