Azoknak, akik éppen kezelés alatt állnak daganatos betegségük miatt, nem meglepetés, hogy a fájdalom jelen van az életükben. Azonban az is előfordulhat, hogy ez az érzés hónapokkal, akár évekkel a kezelés után is sújtja a gyógyultakat. A krónikus fájdalom kezelése pedig kitartást és empátiát igényel a szakemberek részéről is – ennek mikéntjéről beszélt dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos.
Fájdalom: az élet természetes velejárója vagy fenyegető érzés?
Aki átélte már, tudja, hogy nem mindig könnyű beszélni a fájdalomról általánosságban sem, a daganatos betegséggel járó fájdalomról pedig talán még nagyobb kihívás. Sokszor nehéz leírni a kellemetlen vagy akár elviselhetetlen érzéseket, hiszen a fájdalom szubjektív és bizonyos mértékben megfoghatatlan. Tarthat néhány percig és akár hetekig, hónapokig is, számos más tünettől kísérve. A fájdalom egyéni megközelítése is igen változó: sokan vannak, akik az élet természetes velejárójának tekintik, felkészülnek rá és bizonyos ideig el is fogadják. Mások számára a fájdalom, így a daganatos fájdalom is fenyegető, kétségbeejtő érzés, és bármit hajlandóak megtenni, hogy megszabaduljanak tőle. Ebben a tekintetben nincs jó és rossz, elfogadható és elfogadhatatlan hozzáállás – ki-ki a maga fájdalmát próbálja megélni, kezelni.
A fájdalomkezelést személyre kell szabni gyógyult pácienseknél is. A daganatos betegséget már legyőzött páciensek közül sokan tapasztalhatják azt is, hogy a kezelés befejezése után még hónapokig, évekig jelentkezhet fájdalom. Nem véletlen, hogy az American Society of Clinical Oncology egy iránymutatást is kiadott a felnőtt daganattúlélők krónikus fájdalmainak kezelésére. Erre azért volt szükség, mert a gyógyultak 40 százaléka számolt be a kezelések lezárulta után is jelentkező, tartós fájdalomról. Ez a tény arra is emlékeztethet mindenkit, hogy a daganattúlélőknek nemcsak a visszaesés lehetősége jelenthet lelki terhet, de akár a fizikai tünetek is – amit mindenképpen komolyan kell venni.
"Az onkológusoknak is tudniuk kell a kezelések után lehetséges krónikus fájdalomról, már csak azért is, hogy meg tudják különböztetni azt az esetleg kiújulás tüneteitől" – hangsúlyozta Pádi doktornő. Hozzátette: szükség esetén ki kell dolgozni egy kezelési tervet a gyógyultaknak is, kifejezetten a fájdalom típusára, jellegére és a páciens személyiségére szabva. Azoknak, akik el tudják fogadni az integratív medicinát, beválhat az orvosi akupunktúra és a pszichés segítség, azoknak viszont, akik a nyugati szemlélettel tudnak azonosulni, számos hatékony fájdalomcsillapítási módszer segíthet, a hialuronsavas injekciókúrától a lágylézeres kezelésig. Erre a helyzetre ugyanis nincs egyetlen, kizárólagosan alkalmazható kezelés, az orvosoknak és a gyógyult páciensnek együtt kell megtalálni a leghatékonyabb eljárást.
A holisztikus megközelítés jelentősége
"Amikor fájdalommenedzsmentről van szó, nem elég csupán a konkrét fizikai tünetek enyhítésére gondolni, mindenképpen szükség van arra, hogy az embert a test-lélek-szellem egységeként kezeljék. Már csak annak tudata is, hogy a páciens érti, mi és miért történik vele, sokat segíthet az állapotán" – elemzi a helyzetet dr. Pádi Éva. Ezenkívül az egyes daganatos betegségek és kezelések után jelentkező problémák is más-más megközelítést igényelnek. A kemoterápia miatt neuropátiás fájdalmakat átélő pácienseknek például egy évig vagy még tovább is szüksége lehet fájdalomcsillapításra, az őssejt-transzplantáción átesett túlélők pedig olyan fájdalmas szindrómákkal nézhetnek szembe, amelyek életmódváltást és tartós gyógyszerhasználatot tehetnek szükségessé.
Ez is érdekelhet
A daganattúlélők fájdalmának kezelésében éppolyan rugalmasságra van szükség, mint a betegség alatt: minden állapotváltozás változtatásokat generálhat a kezelésben, a gyógyszerelésben. A legfontosabb, hogy a kezelés befejezése után jelentkező fájdalmakat sem feltétlenül kell elszenvedni, hiszen van lehetőség azok enyhítésére, csak keresni kell megfelelő szakembereket, eljárásokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
