Az emberi agy rendkívül összetett, egyvalami azonban hiányzik belőle: a fájdalomreceptorok. Ezt már bizonyították idegsebészeti eljárások során is, ahol az agyszövet ingerlése éber állapotban lévő betegeknél nem okozott fájdalmat – állítja az IFL Science.
Ezért nem fáj az éber agyműtét sem
Az éber agyműtétek gyakoribbak, mint gondolnánk. Lehetővé teszik ugyanis az orvosok számára, hogy a beavatkozások során szorosan figyelemmel kísérjék a beteg képességeit, például megkérhetik, hogy beszéljen vagy játsszon egy hangszeren. Így tudják ugyanis biztosítani, hogy ne okozzanak szükségtelen károkat az egészséges szövetekben. Ezt pedig szerencsére anélkül is megtehetik, hogy a beteg fájdalmat érezne.
A fájdalom érzéséért felelős, a test többi részében megtalálható nociceptorok feladata, hogy a központi idegrendszert figyelmeztessék a káros ingerekre. Számos típusuk létezik, amelyek az extrém hőmérséklettől kezdve a különleges kémiai jeleken át a nyomásváltozásig, vagy a test belső sérüléséig bármit érzékelhetnek. Ezeknek a receptoroknak köszönhetjük tehát a fájdalmat, amely sok esetben az életben maradásunk feltétele. Jó példa erre az a fájdalom, amelyet a forró tűzhelyhez érve érzel. Ilyenkor a nociceptorok közvetítik a „túl forró” üzenetet az agyba, amely a kar izmainak továbbítja a jelet, hogy kapd el a kezed a veszély közeléből. Magának az agynak nincsenek nociceptorai, tehát semmi sem figyelmezteti arra, hogy a sebész kesztyűs keze bökdösi.
De akkor mégis miért hasogat?
Fejfájást sok minden okozhat. Az egyik leggyakoribb a dehidratáció okozta fájdalom, amelyet akkor érzel, ha másnapos vagy, nem iszol elég vizet, vagy melegben az izzadással sok folyadékot veszítesz. A dehidratált fejfájás pontos okát illetően azonban a szakemberek között sincs teljes egyetértés. Lehetséges, hogy mivel ilyenkor az agyban sincs elég folyadék, így miközben a szervezet megpróbálja helyreállítani belső egyensúlyát, nyomást gyakorolhat az agyhártyára, az agy és a koponya közötti hártyarétegekre. Magával az aggyal ellentétben az agyhártyának ugyanis vannak fájdalomreceptorai, ezért jelentkezhet a fejfájás. Egyébként ez az oka annak is, hogy az agyhártyagyulladás egyik fő tünete gyakran a súlyos fejfájás.
"Agyfagyás" is okozhat fájdalmat
Sokan agyfagyásként emlegetik, amikor valami extrém hideg, például fagylalt evése után jelentkezik a fejfájás. Szerencsére ennek semmi köze ahhoz, hogy ténylegesen lecsökkenne az agy hőmérséklete, csupán a torok hátsó részén lévő erek szűkülnek össze hirtelen, majd lassanként újra kitágulnak, amint a hőmérséklet visszatér a normális szintre. Az erek mozgása fájdalomreakciót válthat ki a környező idegekben, ez azonban magától rendeződik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A klaszteres fejfájás szerencsére ritka, de kínzó, hirtelen fellépő fájdalmat okoz a fej egyik oldalán. A fájdalom gyakran a szem körül lokalizálódik, és olyan tünetek is jelentkezhetnek, mint a pupilla beszűkülése, vagy a lógó, duzzadt szemhéj. A rohamok általában 15 perc és három óra között tartanak, és naponta többször is jelentkezhetnek. Egyelőre ennek oka is ismeretlen, ráadásul a klasszikus fájdalomcsillapító gyógyszerekkel sem lehet elmulasztani.
