A Délkelet-Ázsiában őshonos, átlagosan két méter hosszú kék korallkígyó, amely többek között kobrákkal táplálkozik, a legnagyobb méregmirigyű kígyófaj . A méregmirigyek hossza a testhossz egyharmadát is elérik. A benne termelődő toxin pedig szinte azonnal hat a zsákmányára.
Egy új kutatás szerint a méreg olyan receptorokat támad, amelyek az emberi fájdalomért is felelősek, így a lehetséges gyógyászati felhasználásukat érdemes kivizsgálni - írja a BBC.
"A legtöbb kígyónak lassan ható mérge van, ami olyan, mint egy erős nyugtató. Elálmosodik, lelassul tőle az ember, mielőtt meghal. Ennek a kígyónak a mérge viszont szinte azonnal hat, mert általában olyan állatokra vadászik, amelyeket gyorsan meg kell ölnie, mielőtt visszatámadnának" - mondta Dr. Bryan Fry, a University of Queensland professzora.
Eltérően az Elapidae család más fajaitól a kék korallkígyó mérge nem tartalmaz neurotoxint. A mérgezést egy citotoxin okozza, amely az izomszövetet pusztítja el. A foszfodieszterázok adenozint szabadítanak fel, ami alacsony vérnyomás és gyulladást eredményez, illetve neurotranszmitter blokád alakul ki a megmart áldozatokban.
Ez is érdekelhet
Forrás: hvg.hu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
