Az ízületi fájdalom nem ritka egészségügyi probléma: becslések szerint a lakosság mintegy 10-15 százaléka küzd vele. Alapvetően két fajtája van : a gyulladásos és a degeneratív vagy kopásos eredetű. Előbbi gyakoribb, az ízületi gyulladás (arthritis) életkortól függetlenül bárkinél kialakulhat, és bármely ízületet érintheti, sőt, egyszerre akár többet is.
Az arthritist kiváltó okokat a mai napig tanulmányozzák a kutatók. Szerepet játszhat benne a genetikai hajlam, ahogy a különféle környezeti tényezők is. Okozhatja fertőzés - jellemzően bakteriális -, amely heveny, akut gyulladást vált ki. De létrejöhet az ízületet ért trauma, például erős ütés hatására is. Lehet autoimmun eredetű - ilyen a reumás ízületi gyulladás, más néven rheumatoid arthritis -, ahogy különféle betegségek - például pikkelysömör - velejárójaként is megjelenhet. Emellett előidézheti anyagcserezavar vagy a porcok kopása. Testszerte jelentkezhet: érintett lehet a kéz, a váll, a térd, a nyak, a csípő és a lábfej is.
Mi utalhat ízületi gyulladásra?
A jellegzetes tünetek közé tartozik az ízületek duzzanata: az érintett terület kivörösödhet, ezt melegségérzet, érzékenység vagy fájdalom kísérheti. Utóbbi az ízületek használatakor erősödik, így azok mozgatása nehézkessé, korlátozottá válhat, funkciójuk csökkenhet. Az ízületi gyulladással járó általános szimptómák közé tartozik a rossz közérzet, az étvágytalanság, a levertség, a gyengeség, esetenként pedig a hőemelkedés vagy a láz is.
Miért szükséges a mielőbbi gyulladáscsökkentés?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyulladt ízület amellett, hogy rendkívül fájdalmas, akadályozhat bennünket a zavartalan mozgásban, ezzel pedig mindennapi teendőink elvégzésében. Ha a fájdalom állandósul, hajlamosabbak leszünk kevesebbet jönni-menni, egy idő után pedig már csak a legszükségesebb dolgokat végezzük el, amelyek a lehető legkevesebb testmozgással - ezzel együtt a fájdalom minimalizálásával - járnak. Az ízületi gyulladás romló életminőséghez és mozgásszegény életmódhoz vezethet, utóbbi pedig növeli az komoly betegségek kialakulásának kockázatát, mint a diabétesz, az elhízás, vagy a különféle szív- és érrendszeri betegségek, vérnyomásproblémák.
Amennyiben a gyulladás hosszú ideig, vagyis hónapokig, akár évekig fennáll, és kezeletlenül marad, krónikussá válhat. Míg a kezdeti szakaszban típustól függően gyógyszerrel még hatékonyan kezelhető, előrehaladott állapotban már tartós, visszafordíthatatlan egészségügyi kárt okozhat. Ilyenkor ugyanis az ízületek már gyakran elmerevednek, az érintett testrészek - például az ujjak - deformálódnak. Reumás ízületi gyulladás esetén egy idő után megindul az ízület-, porc- és csontpusztulás, valamint az izomsorvadás, ami súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethet, olyannyira, hogy a beteg kerekesszékbe kényszerülhet.
Előfordulhat, hogy a folytonos ízületi gyulladás miatt az érintett állapota annyira leromlik, hogy sebészeti beavatkozásra lesz szükség: ilyenkor rögzítik az ízületet, esetleg helyreállítják a laza inakat. Bakteriális fertőzés okozta ízületi gyulladás esetén a mielőbbi antibiotikumkúra hozhat javulást. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, akkor sebészeti úton távolítják el az érintett területen esetlegesen felgyűlt, más módon ürülni nem tudó váladékot.
Intő jelek, amelyekre figyelni kell
Fontos, hogy már az ízületi gyulladás legelső tüneteit felismerjük, így az időben felállított orvosi diagnózist követően - melyhez szükség lehet szakorvosi és laborvizsgálatra, ultrahang-, röntgen-, vagy CT-vizsgálatra - mielőbb megkezdődhet a kezelés. Az ízületi gyulladásra nincs jól bevált gyógymód, mindenkinek más hozhat javulást. A cél a legtöbb esetben a fájdalom csökkentése és az ízületi funkciók fenntartása.
Ez is érdekelhet
Gyógyszeres kezeléssel a legtöbb esetben enyhíthető az ízületi fájdalom, egyúttal le lehet lassítani az állapotromlást is. Emellett fontos szerepe van a kiegyensúlyozott - antioxidánsokban, vitaminokban gazdag, koleszterinszint csökkentését elősegítő - étrend kialakításának. A rendszeres testmozgás szintén nélkülözhetetlen, de célszerű olyan mozgásformát választani, amely sem a vázrendszert, sem az ízületeket nem terheli meg. E szempontból megfelelő lehet az úszás, vagy a kímélő gyaloglás, séta. Annak, aki ízületi fájdalommal küzd, létfontosságú az optimális testsúly elérése és fenntartása, a felesleges kilók ugyanis plusz terhet rónak a gyulladt ízületekre is, elősegítve azok további állapotromlását. Sok betegnél a fizikoterápiás módszerek hoznak áttörést, mint a masszázs, az ultrahang, a hőkezelés, vagy a mágnesterápia, ám ezek kiválasztásához mindenképpen szakember segítségét kell kérni.
Legjobban: