Egy, a bélben élő baktériumfaj lehet a felelős a reumatoid artritisz (RA) kialakulásánál azoknál, akiknél eleve fennáll az autoimmun betegség kockázata – áll a University of Colorado School of Medicine (CU) kutatóinak tanulmányában, ami a napokban jelent meg a Science Translational Medicine című folyóiratban.
„Szerológiai markerek alapján meg lehet mondani, kik azok, akiknél fennáll az RA kialakulásának kockázata, az ezt jelző markerek ugyanis már évekkel a diagnózis felállítása előtt jelen lehetnek a vérben” – idézte a MedicalXpress témával foglalkozó cikkében Kristine Kuhnt, a tanulmány egyik szerzőjét. Ezeknek a markereknek – antitesteknek – a vizsgálata vezette rá a kutatókat, hogy egyeseknél esetleg egy olyan baktérium válthatja ki a reumás ízületi gyulladást, ami a száj, a bél vagy a tüdő nyálkahártyáján telepszik meg.
Árulkodó antitestek
A CU kutatói ezután a Stanfordi Egyetem tudósaival összefogva olyan emberek antitestjeit kezdték vizsgálni, akiknél fennállt a betegség kialakulásának kockázata. A kutatás fókuszába helyezett antitesteket „összekeverték” a résztvevők székletéből vett mintával, hogy rábukkanjanak arra a baktériumra, ami beindította az antitesttermelést. Ezt aztán állatmodellekbe „helyezték”. Kiderült, hogy hatására a reumatoid artritisz kockázatának kitett egyedekben nemcsak az RA-t jelző markerek alakultak ki, hanem néhányuknál a betegség is. A kutatók megerősítették, hogy az egészséges emberekkel ellentétben az RA-ban szenvedők sejtes immunválaszában kulcsszerepet betöltő T-sejtek kimutathatóan reagáltak a vizsgált baktériumfajra.
Ez is érdekelhet
A következő lépés
Kristine Kuhn szerint az lehet a következő lépés, hogy az öt éve tartó kutatást kiterjesztik a reumatoid artritisz szempontjából veszélyeztetett emberek szélesebb körére, azt vizsgálva, hogy ezek a baktériumok korrelálnak-e más – genetikai, környezeti hatásra adott – immunválaszokkal, és az RA létrejöttével. Akkor ugyanis egy olyan marker „lenne a kezükben”, amely segíthet megjósolni, hogy kiknél alakul ki a betegség, ez pedig lehetővé tenné a különféle megelőzési stratégiák alkalmazását. Mint mondta, azt is megérthetnék, miként alakulnak ki ezek az immunválaszok, és arra is rájöhetnének, hogyan lehet blokkolni az ominózus baktérium káros képességét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
