A tanulmány szerzői szerint a férfiak szexuális izgalmának kulcsa a tesztoszteron ösztrogénné történő átalakulásában rejlik az agyban. Ezt a konverziót egy enzim, az aromatáz irányítja. Itt jön képbe a genetika, az aromatáz enzimet ugyanis a mind az agyban, mind a herékben kifejeződő Cyp19a1 gén kódolja. Mivel a kasztrált állatok általában véve nem vagy alig mutatnak szexuális érdeklődést ellenkező nemű fajtársaik iránt, ezért a tudósok sokáig úgy vélték, hogy a hímek és férfiak libidóját az ivarmirigyekben termelődő aromatáz határozza meg. Csakhogy mindeddig nem vizsgálták teljeskörűen az enzim szerepét az agyban - írta meg az IFLScience.com .
A Northwestern Egyetem kutatói annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjanak a háttérben zajló folyamatokról, elvégeztek egy kísérletet. Hím egereket módosítottak genetikailag, így egyes rágcsálók DNS-ében teljesen kiiktatták a Cyp19a1 gént, ennélfogva sem az agyukban, sem a heréikben nem képződött aromatáz. Egyedek egy másik csoportjánál pedig csupán az agyi szövetekből tüntették el az enzimet. Miután a génmódosított egereket közös ketrecbe tették ovuláló nőstényekkel, a teljes aromatázhiánnyal küzdő állatok egyáltalán nem is mutattak érdeklődést a párosodás iránt. Ezzel szemben azok az alanyok, amelyeknek csupán az agyából hiányzott az enzim, a heréikből viszont nem, a normálishoz képest felére csökkent aktivitással ugyan, de próbálkoztak utódokat nemzeni.
Új lehetőség a libidózavarok kezelésére
A kísérlet eredményei alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tesztoszteron agybéli ösztrogénné alakulása kritikus fontosságú a szexuális vágy és aktivitás fenntartásában, és ezért az aromatáz enzim felelős. A tudósok szerint a felfedezés hozzájárulhat új kezelések kifejlesztéséhez a szexuális vágy zavaraival küzdő férfiak számára.
Az alacsony libidó, avagy klinikai elnevezéssel a hipoaktív szexuális vágy zavar egy gyakori probléma, nem ritkán pedig gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik, így például antidepresszánsok szedése mellett. A panasz ugyancsak gyógyszeresen kezelhető, méghozzá az aromatáz enzim aktivitásának fokozásával. A másik oldalról szintén ez a célpontja a túlzott szexuális vágy terápiájának, amikor gátolják, csökkentik az enzim működését. Csakhogy ennek súlyos mellékhatásai lehetnek, beleértve a csontritkulás fokozott kockázatát is. Ha azonban a friss felfedezés alapján olyan készítményeket fejlesztenének ki, amelyek kizárólag az agyi területen nyomnák el az aromatáz működését, akkor a tudósok szerint elkerülhetőek lennének a nemkívánatos mellékhatások.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kísérlet eredményeit bemutató tanulmány az Endocrinology című tudományos folyóirat október 1-jén megjelenő számában kerül nyomtatásba.
Legjobban: