Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által felállított határértékek szerint a fogantatás valószínűsége csökken, ha egy férfi spermájában milliliterenként kevesebb mint 40 millió spermium található. Ha pedig ez a szám a 15 milliót sem éri el, úgy a természetes úton történő gyermekáldáshoz a pároknak egy évnél hosszabb időn keresztüli próbálkozásra lehet szükségük. Ez azért fontos, mert ha rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális együttlét ellenére egy éven belül nem jön létre terhesség, meddőségről beszélünk. Magyarán a spermiumkoncentráció egy fontos mérőszám a férfiak ondóminőségének meghatározásakor.
Éppen ezért baljós trend, hogy mint az a Genfi Egyetem (UNIGE) közleményében olvasható, számos tanulmány szerint a férfiak ondóminősége jelentősen romlott az elmúlt fél évszázad során. A spermiumszám az átlagos 99 millióról 47 millióra csökkent le milliliterenként néhány évtized alatt. A téma szakértői a jelenség hátterében különféle környezeti (hormonzavart kiváltó vegyületek, növényvédőszerek, sugárzás) és életmódbeli tényezők (helytelen étrend, alkoholfogyasztás, stressz, dohányzás) kombinációját sejtik. De vajon beilleszthető-e ebbe a sorba rendszeres mobiltelefon-használat? Az UNIGE kutatói éppen erre a kérdésre kerestek választ a svájci közegészségügyi intézet (Swiss TPH) szakembereivel együttműködve.
Fontos lehet, milyen gyakran telefonálunk
Összesen 2886 fiatal (18-22 év közötti) férfit vontak be egy hosszú távú vizsgálatba 2005 és 2018 között. Ez volt Svájc első nemzeti szintű tanulmánya az országban élő férfiak ondóminőségéről. A kutatáshoz használt kérdőívek egyéb tényezők mellett részletesen kitértek a válaszadók telefonhasználati szokásaira, beleértve, hogy milyen gyakran telefonálnak mobiltelefonnal, illetve jellemzően hol tartják a készüléküket napközben. Emellett ondóvizsgálatot is végeztek a résztvevők körében.
Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy a gyakori telefonhasználat bizony összefüggésbe hozható az alacsonyabb spermiumszámmal. Egészen pontosan ez a paraméter átlagosan 56,5 millió/milliliter értéket ért el azok körében, akik hetente legfeljebb egyszer beszéltek a telefonjukon, míg azoknál, akik naponta akár húsznál is több alkalommal telefonáltak, csupán 44,5 millió/milliliteres átlagot mértek. A két csoport között tehát igen jelentős, több mint 20 százalékos differencia jelentkezett.
A 4G biztonságosabb lehet, mint a 2G volt
A vizsgálat három nagyobb szakaszban zajlott, így 2005 és 2007, 2008 és 2011, illetve 2012 és 2018 között. Az említett eltérés az idő előrehaladtával egyre kevésbé mutatkozott meg a vizsgálati csoportok között. Egészen pontosan trendszerű változásokat lehetett megfigyelni az információtechnológia fejlődésével, azaz a 2G-s hálózatról a 3G-re, majd a 4G-re való átállással. Mindez arra utal, hogy az újabb technológiák mellett kisebb lehet a mobiltelefonok spermiumszámra kifejtett hatása. Szintén fontos megfigyelés, hogy a kutatás adatai alapján annak nem volt érdemi jelentősége, hogy a férfiak napközben a nadrágzsebükben tartották-e a telefonjukat vagy sem.
A svájci kutatócsoport hangsúlyozza a Fertility & Sterility című folyóiratban publikált eredmények kapcsán, hogy vizsgálatuknak számos korlátja akadt. Éppen ezeken lesz hivatott túllépni egy, a svájci állami környezetvédelmi ügynökség (FOEN) által finanszírozott tanulmány, amely idén indult el. Az új kutatás részletekbe menően vizsgálja majd a telefonokból származó elektromágneses hullámok, valamint a telefonhasználat típusainak (hívás, navigáció, üzenetküldés) hatásait a férfiak nemzőképességére. A cél az, hogy részletesebb magyarázatot találjanak a mostani tanulmány megfigyeléseire.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
