Bár a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben sokaknak több ideje lenne sportolni, egy közelmúltbeli felmérés eredményei szerint ennek éppen az ellenkezője történik. Az emberek kevesebbet mozognak, az Egyesült Államokban például átlagosan 12 százalékkal esett vissza a fizikai aktivitás mértéke. Ennek számos oka lehet, kezdve az edzőtermek bezárásától a napi rutinunkban fellépett változásokig, például, hogy az otthonmaradásból adódóan kevesebbet gyalogolunk és több időt töltünk a monitor előtt.
A kevesebb mozgásnak ugyanakkor komoly következményei lehetnek az emberek egészségére és jóllétére nézve. Erre hívta fel a figyelmet nemrég publikált cikkében Renee J. Rogers is, aki régóta kutatja a többi között a mozgás egészségre gyakorolt jó hatásait is.
Edzés és mozgás
Az edzést strukturált és tervezett tevékenységként definiálja a szakértő, hozzátéve, hogy a szociális távolságtartás időszakában valószínűleg éppen a struktúra és a tervezés hiánya járul hozzá általános aktivitási szintünk csökkenéséhez. Ezen felül sokan úgy hiszik, mindenképpen intenzíven és sokáig kell edzeni ahhoz, hogy érezzük a hatást, holott már a teendőink közé ékelt, az ülő életmódot megtörő, néhány percnyi könnyű mozgás is nagyon hasznos lehet. Friss kutatások eredményei arra utalnak, hogy ezek a mérsékelt intenzitású, rövid szakaszok ugyanolyan előnyökkel járhatnak egészségünkre nézve, mint a hosszabb ideig tartó, keményebb edzés.
Rogers szerint a lényeg, hogy az egész napos ülőmunkát időnként szakítsuk meg egy-két perc szünettel, amikor mozgunk egy kicsit. Ez lehet bármi, legyen szó akár néhány guggolásról, indiánszökdelésről, fekvőtámaszról, táncolásról vagy csupán 5-10 perc tempós sétáról. Ezek csak percek, de a nap végén összeadódnak. A szakértő azt javasolja, egészségünk érdekében engedjük el a "mindent vagy semmit" hozzáállást az edzéseket illetően, és integráljunk annyi aktív percet az életünkbe, amennyit csak tudunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rendszeres mozgás nemcsak testünknek tesz jót, hanem a bezártságból adódó szorongást és enyhe depressziót is hatékonyan csökkentheti. Immunerősítő hatása révén pedig segíthet ellenállóbbá válni a betegségekkel szemben.
Forrás: theconversation.com
Egy friss nemzetközi felmérés tanúsága szerint a kijárási korlátozások közepette egészségesebben táplálkoznak az emberek. Részleteket társoldalunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
