A digitális demencia kifejezést Manfred Spitzer német neurológus és pszichiáter alkotta meg 2012-ben annak a leírására, hogy milyen kognitív változásokat okozhat a digitális technológia túlzásba vitt használata - írja a Healthline. Ugyan ez nem számít hivatalos diagnózisnak, van tudományos alapja. Több kutatás is talált már összefüggést az internethasználat, a képernyőidő és a kognitív változások között.
Egy 2022-es tanulmány a mozgásszegény tevékenységek - beleértve a számítógép-használatot és a tévénézést - hatását vizsgálta a demencia kialakulásával összefüggésben. Az eredmények szerint a kognitív szempontból passzív tevékenységekkel - például tévénézéssel - töltött több idő a demencia kockázatának növekedéséhez vezetett, függetlenül a fizikai aktivitás szintjétől. A kognitív szempontból aktív, de fizikailag passzív tevékenységek - mint például a számítógép használata - azonban alacsonyabb demenciakockázattal jártak együtt.
Egy 2023-as tanulmány szerint a sok képernyőidő negatívan hat a többi között a végrehajtó funkciókra és a munkamemóriára, gyerekek és kamaszok esetében egyaránt.
A digitális demencia tünetei a hagyományos értelemben vett demenciáéhoz hasonlók:
- problémák a rövid távú memóriával
- dolgok elhagyása, elfelejtése
- gyengébb verbális memória
- kihívást jelent odafigyelni egyszerre több dologra
Problémát okozhat továbbá a kommunikáció, a koncentrálás és az érvelés terén is. Ezenkívül az alvási szokásokban is járhat változással, valamint hangulatingadozással, illetve az agyi funkciókban is.
Mit lehet ellene tenni?
Mindenképpen jól járunk tehát, ha kevesebbet használjuk okoseszközeinket. Ennek több módja is lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
- Értesítések korlátozása: érdemes beállítani, hogy tényleg csak azokról az eseményekről kapjunk értesítéseket, amelyek valóban fontosak vagy sürgősek lehetnek, így kevesebbszer fogjuk kézbe venni telefonunkat.
- Passzív médiafogyasztás csökkentése: ez többféleképpen is lehetséges. Egyes applikációk például nem engedik, hogy egy bizonyos időnél többet nézegessük mondjuk a Facebookot. De az is lehet, hogy a tévénézést összekötjük valamilyen fizikai tevékenységgel, például súlyemeléssel.
- Fókuszáljunk más dolgokra: ha unatkozunk, ne a telefonunkért nyúljunk, hanem vegyünk elő egy könyvet, vagy menjünk el sétálni például.
- Szánjunk időt a pihenésre és a kapcsolatteremtésre: a képernyő előtt töltött idő csökkentése nem jelenti azt, hogy teljesen le kell mondanunk róla. Érdemes mindennap elkülöníteni egy kis időt a görgetésre, videojátékozásra, tévénézésre. Ebben egy időzítő beállítása segíthet.
Ne feledjük, már a legkisebb változtatással is sokat tehetünk egészségünkért.
