Kisebb vagy nagyobb mértékben mindannyian rajongunk valamiért vagy valakiért. Ez általában fiatalabb korban jellemző, de előfordulhat, hogy a lelkesedés egy egész életen át kitart, vagy csak később, bőven felnőttkorban alakul ki.
Cynthia Vinney, a Cornelli Egyetem médiapszichológusa szerint a rajongó (fanatic) kifejezést a XIX. század végén kezdték el használni a sportszeretőkre, később pedig más tevékenységek kedvelőire is átterjedt. A XX. században a tudományos fantasztikus magazinok, majd pedig a Star Trek és The Man from U.N.C.L.E nézői kezdték el nyíltan rajongóként azonosítani magukat. Ma azokat hívjuk rajongónak, aki hűségesen lelkesedik valami vagy valaki iránt, legyen szó sportcsapatról, filmekről, sorozatokról vagy videójátékokról.
Egy ponton túl nem egészséges
Dr. Dan Wann, a Murray Állami Egyetem pszichológia professzora a témával kapcsolatban rámutatott, hogy a rajongás nemcsak a mentális egészségre van jó hatással, hanem általa egy közösséghez tartozik az ember. „A rajongás részeként sok kapcsolódási pontja lesz az embernek másokhoz” – magyarázta. Az emberi kapcsolatok pedig nélkülözhetetlenek a jó egészséghez, és pozitívan befolyásolhatnak egyes betegségeket, mint például a szívproblémákat is. Az internet révén pedig nem is kell együtt nézni egy meccset vagy egy sorozatot, úgy is ki lehet beszélni másokkal a történteket, például a Redditen.
Viszont vannak sajnos olyanok is, akiknél a rajongás egészen extrém módokon elfajul. Ezek a személyek gyakorlatilag függők lesznek, de akár zaklatókká is válhatnak. Ezt viszont általában valamilyen más mentális probléma váltja ki, például a szorongás vagy a depresszió. „A többség számára a rajongás pozitív dolog, de fontos időben felismerni annak a jeleit, ha valaki hajlamos elveszni benne” – mondta dr. Wann.
Ki kell belőle öregedni?
A rajongás egyre elfogadottabb, az az elképzelés azonban továbbra is él vele kapcsolatban, hogy egy ponton kinövi az ember, mert más érdeklődési kört talál. Ez persze sokszor meg is történik, ugyanakkor az emberek általában évtizedeken át hűségesen szurkolnak ugyanannak a csapatnak, vagy újra és újra megnézik a kedvenc énekesüket élőben. Dr. Lynn Zubernis úgy véli, ez összefügg azzal, hogy kitolódott a gyerekkor, elhúzódnak a tanulmányok, és az emberek jellemzően később állapodnak meg. Ezzel együtt többször váltanak munkahelyet és többször is kötnek házasságot. A felnőttkor így jellemzően bizonytalan, ugyanakkor rugalmasabb, mint korábban.
C. Lee Harington, a Miami Egyetem és Denise D. Bielby, a Santa Barbara-i Egyetem professzora szerint pedig éppen ezek miatt lehet az, hogy a társadalom egyre jobban elfogadja a rajongókat. Változik a családi állapot, az lakhely, de a kedvenc focicsapat, zenekar vagy könyv így is a része maradhat az identitásnak. Egyes kutatók szerint a rajongás összefügg az öregedéssel is. Míg az ember életében sok a változás, a lelkesedése állandó, még ha nem is annyira intenzív minden életszakaszban. Az, hogy a rajongás megmarad, egy biztos pontot jelenthet a folyamatosan változó világban.
A rajongás hosszú távú hatásai
Az éveken, vagy akár évtizedeken át tartó odaadás beépül az ember életébe. Harington és Bielby szerint ennek egyik haszna az, hogy szép emlékeket ébreszthetnek: például ha valakivel közösen kezdtünk el nézni egy sorozatot, vagy együtt jártunk meccsre, akkor ez megerősítette a kötődést. A rajongás tárgya ugyanakkor változhat, és ezzel az emberek a különböző életszakaszaikat tudják jellemezni. Általában az új érdeklődést összekötik azzal, hogy valami megváltozott az életükben, és ez beépül az identitásukba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A másik előnyük, hogy az ember a saját fejlődését is nyomon követheti. Erre Line Nybro Petersen, a Dél-Dániai Egyetem kulturális professzora a Szívek szállodáját hozza fel példaként: a rajongók a sorozat újranézésével, jó pár év élettapasztalattal a hátuk mögött már az idősebb karakterek problémáival és véleményével tudnak azonosulni.
Gayle S. Stever, a New York-i Állami Egyetem médiapszichológusa ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a nyugati társadalmak ma már tömegesen férnek hozzá a médiatartalmakhoz, ezért nem csoda, hogy ezeken keresztül elégítik ki a pszichológiai szükségleteiket. Tinédzserkorban például példaképeket fedezhetnek fel a kedvenc előadóikban, sportolóikban. Ezek az ideálok segíthetnek eldönteni, hogy milyen felnőttek akarnak lenni, milyen tulajdonságok értékesek, és milyenek nem.
Ez is érdekelhet
Fiatal felnőttként van, aki a rajongása tárgya felé fordulva találja meg azt az intimitást, ami hiányzik az életéből. A középkorúak az életközépi válság feloldásához meríthetnek inspirációt a kedvencüktől, például önkéntesek lesznek a hatására, vagy jótékonyságba kezdenek. Idősebb korban pedig a rajongásuk segítségével képesek megérteni az életüket és önmagukat is.
