Az összeesküvés elméletek népszerűsége töretlen, de arra, hogy miért szeretik terjeszteni ezeket az emberek, még nincs egyértelmű válasz. Egy friss tanulmány szerint viszont úgy tűnik, a politikai rendszer megzavarásának vágya állhat mögötte - írja az IFLScience.
A kutatók kérdőívek segítségével azt vizsgálták, hogy mi motiválja az embereket arra, hogy megosszák az összeesküvés-elméleteket. Három lehetséges indokot jelöltek ki:
- Azért osztanak meg valamit, hogy erősítsék a csoport vagy az egyén meggyőződését.
- Figyelmeztetés céljából osztják meg, hogy kollektív fellépésre ösztönözzenek egy győzelemre álló politikai csoport ellen.
- A káosz iránti vágyuk miatt, amikor a fennálló politikai rendszer ellen buzdítanak.
Az online kérdőívet 3336 ember töltötte ki 2018 decemberében a Lucid nevű oldalon. 1772 kitöltő demokratának, 1564 republikánusnak vallotta magát. Többek között specifikusan egy-egy konteóra kérdeztek rá, hogy miért akarják, hogy ezekről mások is tudjanak, de a résztvevők pártpreferenciáira, életkorára, nemére, jövedelmére is kíváncsiak voltak.
Természetesen azok, akik hisznek valamilyen összeesküvés-elméletben, nagy valószínűséggel online adják tovább azokat másoknak. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a káosz iránti igény pozitívan összefügg az összeesküvés-elméletek közösségi médiában való megosztására való hajlandósággal. Azok, akik nagyon vágytak a káoszra, nagyobb valószínűséggel osztották meg az összes szóba került konteót. A káosz iránti igény erősebb indíték volt a tartalom megosztására, mint riadót fújni a "vesztes" oldalon.
A kutatók szerint azok, akik úgy érezték, a "vesztes" oldalon állnak, kevesebb hajlandósággal osztottak meg összeesküvés-elméleteket, mint azok, akik "győztesnek" gondolták magukat.
"Más szóval azok, akik úgy értelmezték, hogy az általuk fontosnak vélt ügyben a győztes oldalt képviselik, nagyobb kedvvel osztották meg az elméleteket, mint az ellenlábasaik" - írták a szerzők. Az eredményeik szerint az egész politikai rendszer kihívása nagyobb motiváció volt az elmélet terjesztésére a közösségi médiában, mint a szemben álló politikai/ideológiai rivális legyőzése.
Ez is érdekelhet
A kutatásnak megvoltak a korlátai, például az, hogy önbevallásos alapon kellett kitölteni, tehát csak azt vette számításba, amit a résztvevők hajlandók voltak megosztani magukról, nem azt, ahogyan valójában cselekszenek. A kutatók szerint ugyanakkor az eredményeik alapján árnyaltabbak a konteók megosztásának motivációi, mint ahogy azt korábban gondolták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
