A petefészekrák a nők körében az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat, mégis viszonylag keveset tudunk róla. Összegyűjtöttünk néhány fontos kérdést ezzel a betegséggel kapcsolatban.
Észreveszik a petefészekrákot a nőgyógyászati szűrésen?
A nőgyógyászati rákszűrés néven emlegetett vizsgálat alapvetően a méhnyakrákot megelőző állapot felismerésére alkalmas. A nőgyógyász a szűrés során tapintásos és ultrahangos vizsgálatot is végez, melynek során kiderülhetnek a hüvely, a méh és a petefészkek eltérései, rendellenességei is. Viszont a petefészekrák nem igazán szűrhető. "Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy rendszeres vizsgálattal szűrhető lenne ez a daganattípus. Azaz hiába ismételjük bizonyos időközönként az ultrahang-vizsgálatokat, és keresünk petefészek-daganatra utaló jeleket, ez nem csökkenti a petefészekrák okozta halálozások számát" - mondja dr. Novák Zoltán PhD nőgyógyászati daganatsebész, szülész-nőgyógyász. Persze hasznos, hogy a nőgyógyászok a vizsgálat során nézik a petefészket, mert vannak esetek, amelyeket emiatt ismernek föl korán. De szűrhetőséget így sem jelent.
Lehet baj abból, ha valaki a nyugalma érdekében tumormarker-vizsgálatot kér?
Egyre többen kérnek tumormarker-vizsgálatot, hogy kiderüljenek az esetleges petefészekrákra utaló paraméterek. Ugyanakkor a petefészekrák tumormarkere egészséges embereknél is lehet emelkedett, ez önmagában nem jelent semmit, csak felesleges ijedtséget okoz - pláne 40 év alattiaknál, akiket ez a daganattípus alig érint. A vizsgálatot azoknál a magas kockázatú eseteknél célszerű csak elvégezni, ahol ismert a petefészekrák rizikója. Ilyen például az igazolt, mellrák kockázatát növelő BRCA-mutáció. Az eddigi vizsgálatok mind azt az eredményt adták, hogy egyéb esetekben az ilyen jellegű szűrésnek nincs értelme. A tumormarker-vizsgálatok elsődlegesen arra alkalmasak, hogy a már diagnosztizált daganatokat nyomon kövessék velük.
Ha nem szűrhető, akkor hogyan fedezik fel?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A petefészekrákot általában csak a panaszok miatt fedezik fel az orvosok. "Ilyenkor a betegek émelygésre és hányásra panaszkodnak, azt veszik észre, hogy megnövekedett a haskörfogatuk, nem tudják fölvenni a nadrágjukat, szoknyájukat. Gyakran kívülről is látni lehet, hogy nő és domborodik valami a hasban" - mondja szakértőnk. Amikor ezek a tünetek jelentkeznek, a petefészekrák már előrehaladott stádiumban van: az érintettek háromnegyedénél ilyenkor diagnosztizálják a betegséget. Korai stádiumban ritkán ismerik fel a petefészekrákot, ilyenkor még ultrahanggal is csak kis eséllyel fedezhetők föl a rá utaló jelek. Egyértelműen csak szövettani mintavétellel lehet azonosítani.
Mi miatt alakulhat ki petefészekrák?
A petefészekrákkal kapcsolatban egyedül az biztos, hogy az esetek 10 százaléka öröklődő, hátterében elsősorban a BRCA 1 és a BRCA 2 mutáció áll. Kisebb százalékban meghúzódhatnak a háttérben családban halmozódó, örökletes daganatszindrómák is, ilyen lehet például a Cowden-szindróma, a Peutz-Jeghers szindróma, illetve az örökletes, nem polyposis eredetű colorectalis carcinoma. Emeli a petefészekrák rizikóját a túlsúly , az egészségtelen, zsíros étrend is.
Nagyobb az esélye a petefészekrákra annak, akinek a családjában a betegség már előfordult?
"A távoli hozzátartozók petefészekrákja a rizikót nem emeli, magasabb kockázatot egyedül az első ági rokonok érintettsége jelenthet. Van valószínűleg olyan örökletes mutáció is, amit még nem tudnak kimutatni, emiatt ismert családi halmozódásnál akkor is nagyobb figyelmet kap a beteg, ha BRCA-mutációt nem találnak nála" - emeli ki Novák Zoltán. Ilyenkor klinikai genetikus véleményét kell figyelembe venni.
Okozhat petefészekrákot a hintőpor?
Pár éve nagy port kavart a hír, mely szerint Amerikában egy kozmetikai cégnek kártérítést kellett fizetnie amiatt, mert az esküdtszék úgy vélte, egy petefészekrákban szenvedő nő hintőporuk miatt betegedett meg. A keresetben az állt, hogy a vállalat nem figyelmeztette az asszonyt a talkum veszélyeire, ami évtizedes használat után daganatos betegséget okozott. Az már évtizedekkel ezelőtt is felmerült, hogy ez az anyag, illetve az orvosi kesztyűn lévő hintőpor közrejátszhat a daganatok kialakulásában, de ez végül egyértelműen nem igazolódott be. Bár vannak ellentmondásos klinikai eredmények is.
A fogamzásgátló szedése tényleg segíti a megelőzést?
A petefészekrák rizikójára hatással van, hogy a nőknek hányszor volt peteérése: minél kevesebbszer, annál kisebb a petefészekrák kockázata. Mivel a hormonális fogamzásgátlók miatt nincs ovuláció, magyarán peteérés , kisebb a petefészekrák-rizikó azoknál a nőknél, akik szedtek fogamzásgátlót: náluk a kockázat nagyjából feleakkora. A jelenlegi ismerek alapján a védőhatás 10 évig marad fenn a fogamzásgátlók abbahagyása után.
Számít, hogy valakinek van-e gyereke?
Mivel peteérés a terhesség alatt nincs, és utána is több hónapig kimarad, a rizikó kisebb azoknál is, akik szültek gyereket. "Ebből a szempontból azok a legvédettebbek, akik sokat szültek, sokat szoptattak. Sejtenek egy másik összefüggést is, mely szerint a meddőségi kezeléseknél adott hormonok növelhetik a későbbi petefészekrák kockázatát, viszont ezek a daganatok - úgynevezett borderline daganatok - se nem jó, se nem rosszindulatúak, inkább a kettő közötti átmenetek" - mondja Novák Zoltán. Jellemzően nem halálos kimenetűek. Friss tudományos adatok alapján a meddőségi kezelés nem emeli a petefészekrák kockázatát, az emelkedett esetszám magával a meddőségi diagnózissal függ össze.
Tudjuk, honnan indul ki?
A petefészekrák legagresszívabb típusai a méhet a petefészekkel összekötő petevezetőből indulnak ki, és innen sodródnak át a petefészekre. Ez az oka annak, hogy ha más okból a méhet el kell távolítani, akkor vele együtt a petevezetőt is ki szokták venni. Érdekes, de a petevezető elzárása, a sterilizálás is nagy mértékben csökkenti a petefészekrák kialakulásának kockázatát.
Mindig kiterjesztett műtétet végeznek?
A petefészekrákot műtétileg kezelik, ilyenkor az operáció nagyon kiterjesztett. "Korai stádiumban esetleg megmaradhat a termékenység, de ennek szigorú feltételei vannak: próbálkozni inkább csak 40 éves kor alatt szoktak vele" - emeli ki Novák Zoltán. Viszont mivel petefészekrák 40 éves kor alatt csak elvétve fordul elő - az érintettek többsége már túl van a menopauzán -, nem nagyon szokott példa lenni arra, hogy ilyen operációra törekedjenek. Előrehaladott állapotban a petefészekrákot mindenképpen citoreduktív sebészettel kezelik, ilyenkor mindent eltávolítanak: nemcsak a petefészket, hanem a petevezetőt és a méhet is, valamint a daganatos áttéteket tartalmazó hashártyát. Sokszor egyes bélszakaszokat, és más szerveket is bevonnak a műtétbe. A betegség utáni daganatmentes idő hosszúságát a legjobban az befolyásolja, sikerül-e minden látható daganatot eltávolítani. Ezeket a speciális műtéteket csak kiemelt centrumokban végzik, bizonyított ugyanis, hogy a specializált ellátóhelyeken kezelt betegek gyógyulási, túlélési adatai sokkal jobbak, mint a nem centrumban kezelteké.
A kemoterápia azt jelenti, hogy lemondanak a betegről?
Ez is érdekelhet
Szó sincs erről, sőt: sok esetben még korai stádiumban is adnak kemoterápiát , amikor a gyógyulási esélyek akár a 90 százalékot is elérhetik. Mivel ez a daganattípus kifejezetten érzékeny a kemoterápiára, látványos eredményeket lehet vele elérni. Teljesen alaptalanok azok a félelemek, hogy a gyógyszeres kezelés ez esetben értelmetlen. Sajnos a terápia miatt a haj kihullik, de után szépen, dúsan nő vissza.
Legjobban: