Az 1980-as évek végén sokakat csábított a mozikba egy új amerikai vígjáték, a Hal neve Wanda, a főbb szerepekben olyan sztárokkal, mint Jamie Lee Curtis, Kevin Kline, illetve a brit Monty Python formációval világhírűvé vált John Cleese és Michael Palin. Egy koppenhágai moziban nézte meg a filmet többek között Ole Bentzen audiológus is. Mint azt az urbanlegends.hu írja, a 71 éves Bentzen az egyik jelenet láttán heves hahotázásban tört ki, amikor Palin orrába sült krumplit dugott Kline. A dán orvosban mindez egy saját korábbi emléket idézett fel, amikor gyermekeit etetve azzal viccelődött, hogy reteklevelet dugott az orrába, utánozva, ahogyan a telefonközpontosok kapcsolták régen a vonalat – ez utóbbi történetet már az orvos fia, Niels mesélte el 2013-ban a dán Informationnek nyilatkozva.
Bentzen a nevetési roham közepette váratlanul elhunyt a moziban. Halálát hivatalosan kamrafibrilláció okozta. Utólag nem tisztázott, hogy a szívrimuszavart ténylegesen a túláradó kacagás váltotta-e ki, mindazonáltal ma is ez az eset az egyik legközismertebb példája annak, hogy bizony olykor a túlzott jókedv is végzetessé válhat. Ahogyan azt ugyanis dr. Claire Asher tudományos újságíró írja a BBC Science Focus oldalán, valóban lehetséges belehalni a nevetésbe, noha ez senkit sem szabad, hogy elriasszon tőle. Mindent egybevetve egy nagyon ritka jelenségről van szó, amelyet az öröm ilyen típusú megnyilvánulásának pozitív egészségügyi hatásai jócskán felülmúlnak a mindennapokban.
Hogyan okozhat halált a nevetés?
A LiveScience a közelmúltban kardiológus szakorvosok segítségével járt utána a kérdésnek, bemutatva, hogy a kontrollálatlanul előtörő nevetés milyen módon okozhat fennakadást szervezetünk működésében. Az egyik ilyen lehetőség az úgynevezett nevetés indukálta ájulás. Előfordulhat, hogy ahogy a rekeszizmok összehúzódásai révén fel-alá jár a mellkas, a belső nyomás gyors változása zavart okoz a bolygóideg ingerületvezetésében. Ez testünk legnagyobb paraszimpatikus idege, amely az agy és a legtöbb belső szerv közötti összeköttetésért felel. Mindebből szédülés, valamint nagyon ritkán akár ájulás kerekedhet ki – hasonlóan ahhoz, ahogyan például egy megerőltető köhögési roham is eszméletvesztést okozhat.
A jelenség Seinfeld-szinkópa néven is ismert. Az első dokumentált eset ugyanis egy 62 éves betegé volt 1997-ben, aki magas vérnyomással és egyéb szívproblémákkal küzdött. A Seinfeld című vígjátéksorozatot nézve több alkalommal is elájult nevetés közben, innen ered az elnevezés. A beteg ugyanakkor nem halt bele a történtekbe: a legtöbben legfeljebb néhány percre veszítik el az eszméletüket ennél a típusú szinkópánál. Az elméleti lehetőség ezzel együtt fennáll, hogy szívmegállást okoz az állapot, de sokkal nagyobb annak a kockázata, hogy az ájulás nyomán súlyosan megsérüljön az érintett. Például úgy, hogy elesve beüti a fejét.
Ez másik lehetséges problémaforrás, hogy a nevetés kihatással lehet arra, mennyi oxigén jut el a szívbe, a tüdőbe és az agyba. Asztmások esetében például az erős érzelmek, mint a felfokozott jókedv, a légzést felgyorsítva súlyosbíthatják az asztmás tüneteket, különösen, ha mindez a nevetésre jellemző szabálytalan légzéssel is társul. Egy 2009-ben publikált tanulmány 105 beteg vizsgálatával arra jutott, hogy 40 százalékuk tapasztalt olyat, hogy a kacagás rontott az állapotukon. Súlyos esetben pedig, amennyiben nincs kéznél a megfelelő gyógyszer, egy asztmás roham akár végzetessé válhat.
Elméletben a nevetés kiválthat úgynevezett laringospazmust is, azaz a gége izmainak görcsös összehúzódását, az így elzáródó légutak miatt pedig fulladás következhet be. Ennek valószínűsége azonban elenyésző.
Ez is érdekelhet
Nem kell félni a vidámságtól
Szélsőséges esetekben, nagyon ritkán tehát a túláradó nevetés valóban okozhat bajt. Ezzel együtt azonban többnyire inkább jó hatást fejt ki mind rövid, mind hosszú távon az egészségre. Mint az a Healthline cikkében olvasható, a nevetés enyhíti a stresszt, felpezsdíti a keringést és ellazítja az izmokat. Hosszabb távon pedig a depresszió és a szorongás csökkentésében is hasznos, illetve közvetetten, a stressz levezetése révén immunrendszerünk működését is támogatja. A kuncogás közben felszabaduló endorfinok pedig nemcsak a hangulatot javítják, de adott esetben a fájdalmat is csillapítják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
