Az első és a második bécsi iskola az orvostörténet két meghatározó vonulatát jelenti, ám a modern tudomány fejlődésére a második hatott igazán. Ez nem jelenti, hogy az elsőben nem voltak kiváló szakemberek, de ők inkább szervezőmunkát végeztek. Gerard van Swieten és Anton de Haën, a két holland orvos az 1740-es évektől Mária Terézia alatt alakította ki modern egészségügy struktúráit a Habsburg-birodalomban, így Magyarországon is.
Az első iskolából igazi felfedező az osztrák Leopold Auenbrugger volt. Ám Bécsben hiába adott ki könyvet 1761-ben a mellkas kopogtatásáról, jelentőségét nem ismerték fel a diagnosztikában. Közben Maximilian Stoll többek között Magyarországon, Hont megyében dolgozott megyei orvosként. Ez a Mária Terézia idején van Swieten által megvalósított egészségügyi reform vívmánya volt: minden megyében kellett lennie legalább egy orvosnak. Stoll két évet volt itt, majd visszatért Ausztriába, és a feledésbe merült Auenbruggert megemlítette egy munkájában.
A kötet a francia Corvisart kezébe került, aki Napóleon orvosaként az 1800-as évek elején ebből ismerte fel Auenbrugger módszerének hasznosságát. Továbbfejlesztette a metódust, majd honfitársa, Laënnec a kopogtatást kiegészítette a hallgatózással, és ehhez elkészítette az első sztetoszkópot. Így Franciaországban tették le a modern fizikális gyorsdiagnosztizálás alapjait.
Rezgésbe hozták az emberi testet
De hogy jön ide a második bécsi iskola? E második generáció már nem hollandokra, hanem cseh-morva származású tudósokra épült az 1830-as évektől, és nemcsak a kórboncnok Rokitansky és a bőrgyógyász Hebra volt kiemelkedő egyénisége, hanem Josef Skoda is. Utóbbi legnagyobb eredménye a kopogtatás, illetve a hallgatózás továbbfejlesztése lett. Erről 1839-ben írt könyvet.
A pilseni szegénységből állítólag Bécsbe elgyalogló, a császárvárosban orvoslást tanuló Skodának sokat segített a belgyógyászati diagnosztika továbbfejlesztésében, hogy matematikát és fizikát is hallgatott korábban. A kopogtatás lényege ugyanis, hogy az emberi testet hirtelen ütögetéssel rezgésbe hozza az orvos. A rezgés a levegőben terjedve hangot ad, és a hang minőségéből következtetni lehet a test egy-egy megkopogtatott szervének állapotára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kopogtatás a belgyógyászati diagnosztika máig használatos módszere. Még a modern képalkotó eljárások korában is fontos, hiszen nem lehet minden betegágy mellé odatolni egy röntgenberendezést. Kopogtatással a tüdő és más belső szervek elváltozásai követhetők nyomon.
Skodát sokáig félreszorították, és nem tekintették komolynak az eredményeit. Bécs külvárosaiban dolgozott. Ám egy alkalommal a császári udvarban specialistákat hívtak össze, hogy egy francia diplomata állapotát felmérjék, mert az osztrák uralkodó aggódott a fontos külföldi személyiség sorsa miatt. A nagy tekintélyű osztrák arisztokrata orvos-specialisták azonban nem jutottak meggyőző eredményre. Májbajt diagnosztizáltak, és fürdőbe küldték volna a beteget.
Ám a konzíliumon jelenlévő francia orvos - aki követhette a tudományos életet, Corvisart munkáit feltehetően ismerte, és tisztában lehetett Skoda képességeivel is -, Skoda meghívását kérte. A pilseni kovácsmester fia azonnal megállapította: a beteg menthetetlen, aorta aneurizmája van.
Az aneurizma az érfal meggyengülése. Esetében az ér bármikor szétrepedhet. Ha az aneurizma az aortán, a szív bal kamrájából kilépő fő verőéren jelentkezik, akkor ez életveszélyes állapotot jelent. A korban gyógyíthatatlan volt, a beteg hamarosan meghalt. Skoda diagnózisát a boncolás később igazolta, és ez nagy hatást gyakorolt az osztrák egészségügyért akkoriban felelős Türkheim báróra. Skoda karrierje innen indult.
A pilseni kovács fia azért tudott tökéletes diagnózist felállítani, mert továbbfejlesztette Auenbrugger módszerét. Elődje az 1700-as évek közepén még közvetlenül a testfelületet kopogtatta, de Skoda már plessziméter közbeiktatásával tette ezt. Ez egy körülbelül 10 forintosnyi, elefántcsontból készült, korong vagy ovális alakú, nyéllel ellátott lemez volt, amelyet a jobb kéz második vagy harmadik ujjával ütögetett.
Manapság a plessziméter a bal kéz mutató vagy harmadik ujja. Ha ezt használják "közvetítőként", akkor sokkal jobb eredmények érhetők el. Ha ugyanis ujjal összenyomják a felületi lágyrészeket, akkor azok kevésbé zavarnak bele a rezonanciahangokba, így a belső szervek működése jobban észlelhető.
Hírnévből autógyár
A pilseni származású orvos hamarosan óriási hírnévre és mesés gazdagságra tett szert gyorsdiagnosztikai módszerével. Gazdagsága elég volt ahhoz is, hogy unokaöccsének, Emil von Skodának pénzzel segítsen, amikor az egy gyárat akart felfejleszteni. A család Pilsenben (ma: Plzen, Csehország) maradt ága ugyanis a Skoda Művek alapítója.
A Skoda nem autógyárként indult (ekkor még nem is voltak autók), hanem többek között fegyvert készített Waldstein-Wartenberg gróf vasüzemében. Emil von Skoda ebben az üzemben dolgozott mérnökként, majd 1869-ben kivásárolta a grófot a 33 főt foglalkoztató cégből, és magáról nevezte el a gyárat. A 167 ezer aranyat, amelyet vételárként kifizetett, részben nagybátyjától, a bécsi orvostól, Joseftől kapta. Emil a gyárat hamarosan több ezer munkást foglalkoztató konglomerátummá fejlesztette: a Skoda Művek hatalmas hadiszállító lett a Monarchia idején.
Ez is érdekelhet
A Monarchia felbomlása után a cég 1925-ben felvásárolta a szintén cseh Laurin & Klement (L&K) autógyárat, így az autógyártás Mlada Boleslavban összpontosult, az L&K telephelyén. A Skoda Műveket a kommunizmus idején államosították, majd a rendszerváltás után privatizálták; a Mlada Boleslav-i autógyárat a Volkswagen vásárolta meg, amely megtartotta a márkanevet. A Skoda Auto jelenleg Közép-Kelet-Európa második legnagyobb iparvállalata és a legnagyobb autógyár térségünkben.
