Bár nem szükségszerű velejárója a változókornak, sokan érzékelik érzelmi életük megváltozását, mely nyilván elválaszthatatlan a hormonális viszonyoktól. Ahogy a menstruációs ciklus hangulatváltozásai is bizonyítottan függnek a hipotalamusz által befolyásolt belső elválasztású rendszertől, úgy a klimax kora sem mentes az efféle hatásoktól. Természetesen ilyenkor a lelki problémák sokkal összetettebbek, és nem magyarázhatók pusztán a hormonális változásokkal, mint ahogy a rövid ideig tartó menstruációs hangulatváltozások. A menopauza előtti és utáni hónapok, évek nem rövid időszakot tesznek ki, így a rossz lelkiállapot tartós is lehet.
Depresszió
Senki nem kedveli azokat a napokat, amelyeken eluralkodik rajta a kedvetlenség, fáradtság, céltalanság és levertség. De tudnunk kell, hogy ezek mindennapos, természetes és valamilyen szempontból fontos érzések is. Azokban az időszakokban, amikor kicsit elhagyjuk magunkat és lelassulunk, egyben olyan időket is élünk, amelyek nagyon fontos erőgyűjtő időszakok lehetnek, végső soron előkészíthetik és megkönnyíthetik, hogy később átgondolt, jó döntéseket hozhassunk. Főleg a bonyolult helyzetekben jön jól, ha kikapcsoljuk a külvilágot, és egyfajta egészséges letargiában megpróbálunk magunkba befelé hallgatózni.
Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a nők életük második felében gyakrabban kerülnek annak a határvonalnak a túloldalára, amely az egyszerű lehangoltságot a depressziótól elválasztja.
A változókori depressziónak is számos oka lehet, jelentkezhet testi betegség kísérő tüneteiként vagy éppen valamely betegségtől való túlzott félelem miatt, kimerültség, stressz nyomán, amely nem ritkán épp a havi ciklus zavarainak félreértelmezéséből fakad.
Komoly esetben - tehát, amikor nem csak múló rosszkedvet illetnek ezzel a kifejezéssel -, a depresszió tartós, legalább két hétig tartó lehangoltsággal, fáradékonysággal, örömtelenséggel jár, amelyhez koncentrációs és alvászavarok, étvágytalanság vagy éppen falánkság társulhatnak.
Az évekkel az idomok is telnek?
A lelki közérzetet nagyban befolyásolja az is, meg vagyunk-e elégedve küllemünkkel. Egyes statisztikák szerint az 50. életévüket betöltött nők fele testsúlyban is gyarapodik, máshol az olvasható, hogy csak 10%-uk kerüli el a súlygyarapodást. Nem tisztázott, hogy a hízás közvetlenül a hormonális változásokon vagy egyszerűen az életmódon múlik. Arra minden esetre érdemes figyelni, hogy véletlenül se kerüljünk a gondok ellen vigaszul szolgáló édességek és nyalánkságok elfogyasztása nyomán megsokasodó zsírpárnák, és az emiatt érzett lelkiismeret-furdalás, majd depresszió ördögi körébe.
Hízásra hajlamosíthatnak korábbi terhességek és a méh műtéti (hiszterektómia) eltávolítása utáni állapot, ha a petefészkeket is eltávolították.
Bármi legyen is az oka a testsúlygyarapodásnak, karban kell tartani, melynek legjobb eszköze a rendszeres testmozgás. A testmozgás "melléktermékeként" szervezetünkben olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek jó közérzetet, örömérzést adnak, és nyilván ezáltal csökkentik a depressziót, a mértékletes sportolás további jótékony hatásáról nem is beszélve.
Szexualitás a menopauza környékén
A szexualitásban is bizonyára következnek be változások, hiszen minden testi tünet befolyásolhatja a partnerrel való együttléteket is. Itt is igaz azonban, hogy van, aki nagyon pozitívan éli meg ezt a korszakot, hiszen egyre kevésbé kell odafigyelni a fogamzásgátlásra.
Kiegyensúlyozott párkapcsolat esetén ez az időszak lehet a jó értelemben vett rutin, a hosszú ideje szerzett tapasztalatok helyes alkalmazásának ideje. Többek között azért, mert ebben az időszakban a pár tagjai jobban oda tudnak figyelni egymásra: a gyerekek már "kirepülnek", de legalábbis sokkal önállóbbak, később pedig nyugdíj mellett több a szabadon felhasználható idő.
Vannak, akik másképp élik meg ezt az időszakot. A változókori testi problémákra való hivatkozás a partner visszautasításakor olykor csak kifogás. Igaz ugyan, hogy a változás korában lévő nőknek csökkenhet a nemi vágya, a fokozott hüvelyi érzékenység, esetenként hüvelyszárazság miatt, amely azonban inkább a posztmenopauza időszakára esik, de akkor sem szabad halogatni az őszinte beszélgetéseket és a félreértések tisztázását. Annál is inkább, mert ebben az időben a férfiak nemi élete is átmegy némi változáson, amit a nők könnyen félreértelmezhetnek. Ha viszont helyesen kezelik, megértőek, akár tőkét is kovácsolhatnak belőle.
A negyven és ötven év közötti párok nemi élete lehet a kiteljesedés időszaka is, hiszen ekkorra nemi vágyaik, azok erőssége nagyobb összhangba kerülhetnek, mint korábban. Ez azért lehet így, mert míg a nők még ekkor szexuális készségeik csúcsán vannak, - hiszen orgazmuskészségük a tanulási folyamatok miatt csak 30-35 év körül tetőzik, majd lassan csökken, a férfiaké már 20 éves kortól csökken, még ha igen lassan is. A két folyamat átlagosan 35-45 év körül egyensúlyba kerülhet, majd a szexuális "teljesítmény" szempontjából a férfiak kissé hátrányba is kerülhetnek.
Sebezhetőség és megoldások
Számtalan tényezőtől függ tehát, hogy ki hogyan éli meg a változás korát, és hogy mennyire könnyen veszi a kétségtelen sűrűbben felmerülő problémákat. Talán itt is a megelőzés a legfontosabb, azaz az átgondolt, felelősségteljes élet. Nem vitatható, hogy a stabil családi háttér, a kiegyensúlyozott munkahelyi viszonyok nemhogy csak segítenek, tán még az egyik leggyümölcsözőbb korszakká is tehetik ezt a biológiai változásoktól terhes időszakot. A statisztikai adatok szerint a jó házastársi kapcsolat, a még otthon élő gyermekek és a képzettség elsődleges a kiegyensúlyozottság megőrzésében is.
Józanul át kell gondolni, minek mekkora jelentőséget tulajdonítunk. Az egyik legkivédhetetlenebb, és sok bosszúságot okozó tünet pl. a dekoncentráltság és feledékenység. A hőhullámok okozta nehezített éjszakai alvásnak a számlájára is írható, és olykor könnyű elintézni egy-egy tréfával, mégis sokan a visszafordíthatatlan öregedés, netán komoly betegség jeleként értelmezik, ezért félelemmel gondolnak rá. A menopauza intim tünetei - a hüvelyszárazság, az enyhe inkontinencia vagy a visszatérő hüvelyi fertőzések - megelőzéssel vagy időbeni kezeléssel segíthet elkerülni a párkapcsolatok kihűlését, vagy a kellemetlen tünetekből fakadó életminőség-romlást.
Az agy rohamos időskori leépülése egy-egy betegségtől eltekintve igazából csak akkor fenyeget, ha nem használjuk ki kellően a kapacitását.
Mindenképpen keresni kell tehát az alkalmat az aktív társadalmi életre, a kulturális és családi programokra, a művelődésre, szórakozásra.
Legjobban: