Világszerte nők és lányok milliói még mindig nem engedhetik meg maguknak a menstruációs termékeket, vagy nem férnek hozzá vízhez és higiéniai létesítményekhez menstruációs egészségük és higiéniájuk kezeléséhez – fejti ki cikkében az UN Women, az ENSZ nőjogi szervezete.
Mi az menstruációs szegénység?
Minden hónapban több mint kétmilliárd nő menstruál világszerte. A menstruációs szegénység arra utal, hogy nem engedhetik meg maguknak és nem férhetnek hozzá menstruációs termékekhez, higiéniai és higiéniai létesítményekhez. Egyszerűen fogalmazva, a menstruációs szegénység túl sokba kerül a nőknek és lányoknak, pedig nem így kellene lennie.
Mi okozza a menstruációs szegénységet?
A megbélyegzés, a menstruációs termékek magas ára, vagy egész egyszerűen a tiszta víz hiánya világszerte növeli a menstruációs szegénységet. A menstruációs termékek világszerte több millió ember számára megfizethetetlenül drágák. A "nemi vak" politika és adótörvények csak részben hibásak, keverednek a bizonyos társadalmakban jelen lévő menstruációhoz kapcsolódó megbélyegzéssel és tabuval. Emellett óvatos becslések szerint is több mint 1,5 milliárd ember még mindig nem rendelkezik alapvető higiéniai szolgáltatásokkal, például saját WC-vel. A biztonságosan kezelt WC-khez való hozzáférés hiánya egyes országokban sok lányt távol tart az iskolától, a nőket pedig a munkától a menstruációjuk alatt.
A menstruációs szegénységet a megbélyegzés, valamint az információ és az oktatás hiánya is állandósítja – nem csak sok lány és fiatal nő nem tudatos, és nincs felkészülve a menstruációjára, hanem a politikai döntéshozók és az iskolákban és a munkahelyeken döntéshozó hatalommal rendelkező felnőttek sem rendelkeznek átfogó oktatással a női ciklus havi eseményéről. Bangladesben és Egyiptomban például a lányok 32, illetve 66 százaléka mondta azt, hogy már az első menstruáció előtt tudott a menstruációról. Sokan megdöbbentek és féltek, amikor megtörtént.
A világ egyes részein még ma is piszkosnak vagy érinthetetlennek tekintik a menstruáló lányokat és nőket, korlátozva mozgásukat és a közösségi terekhez való hozzáférésüket. A mindent átható mítoszok közé tartozik, hogy a menstruáló nőknek és lányoknak nem szabad megérinteniük bizonyos ételeket, különben azok elrothadnak, vagy belépniük az istentiszteleti helyekre, és hogy el kell különíteni őket.
Kit érint a menstruációs szegénység?
A menstruációs szegénység globális egészségügyi probléma, amely mind a gazdag, mind a szegény országokban élő nőket és lányokat érinti. Az, hogy a nők és lányok mit használhatnak menstruációs egészségük és higiéniájuk kezelésére, nagyban változik jövedelmüktől és attól függően, hogy városi vagy vidéki területeken élnek-e.
Bangladesben, Egyiptomban, Indiában, Madagaszkáron és Zimbabwéban például a városi területeken élő serdülő lányok és nők nagyobb valószínűséggel használnak egészségügyi betéteket, mint a vidéki területeken, akik nagyobb valószínűséggel használnak rongyokat erre a célra. Az Amerikai Egyesült Államokban 4-ből 1 tinédzser és 3-ból 1 felnőtt küzd azzal, hogy megengedhesse magának a menstruációs termékeket, különösen a színes bőrű tizenévesek és az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élők esetében.
A Plan International 2020-as felmérése kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban 10-ből 3 lány küzdött azzal, hogy megengedhesse magának vagy hozzáférjen a menstruációs termékekhez, és több mint felük inkább WC-papírt használt.
A menstruációs egészség kihívásai válságok idején
Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a menstruáció kezelése inkább egészségügyi, mint higiéniai kérdés, és mindenekelőtt emberi jogi és nemek közötti egyenlőségi kérdés. Ma 614 millió nő és lány él konfliktus sújtotta területeken, és a konfliktusok, válságok és katasztrófák elől menekülő nők és lányok száma növekszik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint 2023-ban az összes menekült 51 százaléka nő és lány volt. A menstruáció nem szűnik meg a válságok alatt. A menstruációs higiénia kezelése, valamint a nők és lányok egészsége és méltósága azonban alacsony prioritást élvez a válságreagálás során.
A vándorlás során és a táborokban a lakóhelyüket elhagyni kényszerült nőknek és lányoknak gyakran nincs magánéletük, lehetőségük az egyedül öltözködéshez és mosakodáshoz. Az ENSZ nőjogi szervezetének legutóbbi gázai jelentése szerint több mint 540 ezer termékeny korú nő és lány nem fér hozzá a higiéniáját, egészségét és méltóságát támogató eszközökhöz. Rongyokat vagy szivacsot használnak, mert nem férnek hozzá más menstruációs termékekhez. A UN Women becslése szerint havonta 10 millió eldobható menstruációs betétre volna szükség a gázai nők és lányok szükségleteinek fedezésére és méltóságuk megőrzésére.
Libanonban a gazdasági válság idején az országon belül gyártott menstruációs betétek és egyéb higiéniai cikkek ára 98-234 százalékkal nőtt. 2020 áprilisában a lányok 66 százaléka azt mondta, hogy nem engedheti meg magának, hogy menstruációs termékeket vásároljon, és mivel a menstruáció tabutéma, a legtöbb lány és nő nem beszél róla.
