Nyugodt, stresszmentes és hosszú életre vágyunk – ez derül ki rendre a testi és lelki jóllétünket, egészségi állapotunkat vizsgáló kutatásokból. És jól gondoljuk: a bennünket érő stressz mennyisége szorosan összefügg az egészségi állapotunkkal. De miért is idegeskedünk? Van olyan kutatás, amely szerint a legerősebb stresszfaktort a pénz jelenti. Félünk a bizonytalanságtól, az elszegényedéstől, a munkahely elvesztésétől, az adósságoktól, az egészségügyi kiadásoktól is. Jó hír viszont, hogy a megkérdezettek többsége tudatosan keresi az ellazulást, a relaxációt.
A stressz az életünk része, szerencsés esetben csak átmeneti állapot, amely rövid ideig tart, és nem jár negatív következménnyel. Ha a stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is megszűnik anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást okozna. Gond akkor van, ha a stressz tartósan jelen van, netán állandóvá válik.
A stressz az immunitást is befolyásolja
De miért nem jó, ha stresszel telnek a mindennapjaink? Hogyan befolyásolhatja a stressz az immunrendszerünk működését, és ennek milyen következményei lehetnek? Egy biztos: a krónikus stresszt mindenképpen kerülnünk kell, figyelve testünk jelzéseire – álmatlanság, idegesség, szorongás –, mert a feszültség számos betegség okozója lehet.
Az immunrendszer testünk természetes védekezőképességét jelenti. Ha jól működik, megvéd mindenféle káros hatástól, így például a kórokozóktól, fertőzésektől. Ha a stresszhormonok – adrenalin, kortizol – mennyisége nő, akkor ezzel egy időben az immunrendszerünk működése gyengül. A kortizolnak amúgy fontos szerep jut a stresszhez való alkalmazkodásban, ám tartós idegeskedés esetén éppen gátolja az immunrendszer működését. Az immunrendszer gyengülése pedig egy sor betegség megjelenéséhez vezethet. Gyakran a fejfájás, a fülzúgás, a hányinger, az ajakherpesz, a bőrkiütések is a huzamosabb ideig fennálló stressz számlájára írhatók. Az állandósult feszültség következményeként előfordulhatnak szív- és érrendszeri megbetegedések, például magas vérnyomás és szívinfarktus, vagy gyomorpanaszok, mint gyomorégés, gyakori puffadás, hasmenés, gyomorfekély és akár depresszió is. Az immunrendszer gyengülése miatt pedig a nőknek a hüvelyfertőzések kockázatának növekedésével is számolniuk kell. Gyakran a sok stressz első jele egy rendkívül kellemetlen hüvelygomba-fertőzés.
Hogyan támogathatjuk az immunrendszert?
A tartós stressz kifejezetten rontja a szervezetünk védekezőképességét. Az immunrendszer állapota ugyanakkor nagyban függ a táplálkozástól, a vitaminbeviteltől. Azzal is támogathatjuk az immunrendszerünket, ha eleget alszunk. Éjszaka fokozódik a növekedési hormon termelődése, amely kifejezetten serkenti az immunrendszer működését. Ajánlott a rendszeres testmozgás, amely az egész test anyagcseréjét javítja, így a védekezőrendszerünk is felpörög tőle. Ha tehetjük, hetente többször iktassunk be valamilyen testedzést a napjainkba.
Az immunrendszer működésének javítása előtt kezelni kell az éppen tüneteket okozó hüvelygombát. A hüvelygomba kellemetlen tüneteit leggyakrabban helyi kezeléssel, antimikotikus, azaz gombaellenes hatású kúpokkal, kenőcsökkel lehet csillapítani. Bizonyos esetekben szükség lehet szájon át szedhető gyógyszerre is, amit azonban csak orvos írhat fel. Némely hüvelykúp a szájon át szedhető gombaellenes gyógyszerekkel egyidejűleg ajánlott, vagy a gyógyszeres kezelést követően. Ezek általában kiegészítik a szájon át szedett gyógyszeres gombaellenes kezelést, mivel nemcsak a hüvely savas pH-ját állítják helyre, de enyhítik a hüvelygomba kellemetlen tüneteit, a viszketést és az égő érzést is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
