Először is érdemes leszögezni, hogy akárcsak testünk egyéb részei, fanszőrzetünk is okkal létezik. A health.com által megkérdezett dr. Jessica Shepherd szülész-nőgyógyász szerint érdemes úgy gondolni ezekre a szőrszálakra, mint egy védelmet nyújtó párnára, amely segít távol tartani a nemkívánatos baktériumokat és egyéb patogéneket az intim tájéktól. Mindez igen hasznos a gombás fertőzések, a hüvelygyulladás vagy éppen a húgyúti fertőzések megelőzésében.
Ez persze csak egy lehetséges funkció a sok közül. Többféle elképzelés is létezik ugyanis a fanszőrzet meglétének titkára, és ezek nem is feltétlenül zárják ki egymást. „Az egyik sokak által elfogadott magyarázat szerint a fanszőrzet melegen tartja a nemi szerveket, valamint védi a hüvelyt a szex és egyéb olyan tevékenységek során, amelyek nyomást helyeznek erre a területre” – nyilatkozta a Health.com-nak dr. Sherry Ross szülész-nőgyógyász. Emellett e szőrszálakon megtapadnak azok a szagos vegyületek, úgynevezett feromonok is, amelyeket szervezetünk a partner elcsábítása céljából választ ki.
Már gyermekként is van fanszőrzetünk
Kevesen tudják, de valójában már gyermekkorban is találhatóak szőrszálak az intim területeken. Ekkor még vellusz, avagy pihés szőrzetről beszélhetünk, amely jellegzetessége, hogy nagyon rövid és vékony, finom szőrszálakból áll. Később, a pubertás idején aztán - erősebb, jól látható szőrszálakkal - megjelenik a terminális, azaz végleges szőrzet, a nemi szervek tájéka mellett elsősorban a fejen és az arcon, valamint a hónaljban.
Érdemes megemlíteni, hogy bár úgy tűnhet, valójában a borotválástól sem vastagszik meg a szőrzet. Csalóka lehet, hogy a pengék éppen középtájt vágják el a szőrszálakat, ahol a legnagyobb azok átmérője. Ezért tűnhet úgy rövid idővel borotválkozás után, mintha vastagabbak lennének a szálak. Általában véve egyébként elmondható, hogy a fanszőrzet egyenletes tempóban növekszik, naponta mintegy fél millimétert. Az életkor előrehaladtával, illetve a különböző életkorokban fellépő hormonális változások nyomán ez az ütem megváltozik, így a szőrzet ritkábbá, gyérebbé válik.
Szintén érdekes, hogy "a szőnyeg nem mindig megy a függönyhöz", azaz megeshet, hogy a fanszőrzet és a haj színe, árnyalata nem teljesen azonos. Ez egy teljesen normális jelenség, amelynek hátterében az intim szőrszálak és a hajszálak színét adó festékanyag, a melanin eltérő mennyisége áll.
Hasznos-e a szőrtelenítés?
Egy 2016-ban megjelent amerikai felmérés szerint a nők 83 százaléka csupasz odalent, 60 százalékuk higiéniai megfontolásból. Csakhogy a health.com által megkérdezett szakértők szerint a fanszőrzet eltávolítása vagy megléte nincs érdemi kihatással arra, mennyire tiszta az intim tájék. Persze, az igaz, hogy a szőrszálak megnehezítik a terület szárazon tartását, ami kellemetlen szagokat okozhat. Ha viszont eltávolítjuk a szőrzetet, úgy elveszik egy, a fertőzésekkel szembeni védelmi vonal is.
Amennyiben mégis úgy döntünk, hogy szeretnénk megszabadulni a fanszőrök erdejétől, alapvetően két megoldás jöhet szóba. Van, aki a borotválást részesíti előnyben, míg mások a gyantázásra esküsznek, a szakértő szerint azonban nincs úgymond legjobb módszer erre a célra. Tény, hogy a gyantázás valamelyest kisebb arányban eredményez szőrbenövést, ugyanakkor irritálhatja a bőrt, illetve fokozza a szőrtüszőgyulladás kockázatát is. Ez utóbbi, ha ritkán is, de kezeletlenül akár tályogképződéshez is vezethet. A fertőzésveszély persze borotválás esetén is fennáll, elsősorban olyankor, amikor régi, sokat használt pengékkel próbáljuk eltávolítani a szőrszálakat.
Összességében fontos hangsúlyozni, hogy bőrünk ezen a területen különös érzékeny és sérülékeny, így a szőrtelenítés is nagy odafigyelést és körültekintést igényel, bármelyik technikát is válasszuk. Így vagy úgy, de a döntést befolyásolhatja még az a szempont is, hogy menstruáció idején a szervezetben keringő hormonok felerősítik a fájdalompercepciót. Ezt egy 2003-as skandináv tanulmány eredményei mutatták be, és a gyakorlatban annyit tesz, hogy menzesz alatt a gyantázás még jobban fáj, mint egyébként.