Az inzulin nevű hormon fontos szerepet tölt be a vércukorszint szabályozásában: segít, hogy a sejtekbe bekerüljön az azokat tápláló cukor. Inzulinrezisztencia esetében a sejtekhez nem tud elég cukor eljutni, ugyanis a sejt felszínén képződő inzulinreceptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni. Ennek oka általában az, hogy maga a receptor hibás, emiatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ebből kifolyólag lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy sejtbe a cukor bekerülhessen.
Az IR kialakulásának okait még nem tudta teljesen feltérképezni az orvostudomány, de a rizikót mindenképpen növeli, ha családon belül előfordult már 2-es típusú cukorbetegség. Emellett a mozgásszegény életmód és egészségtelen étrend is növeli a kialakulás veszélyét. A különböző gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémák, a pajzsmirigy-alulműködés , a tejcukor- és a gluténérzékenység is mind gyakoriak inzulinrezisztenciával küzdőknél.
A későn felismert betegség
Bár az inzulinrezisztencia viszonylag gyakori, sokszor későn diagnosztizálják. Ennek oka, hogy vércukorszintméréskor az orvosok sokszor eleve nem kérik az inzulinszint vizsgálatát. Általában csak akkor derül fény az IR-re, mikor más kórállapotok hátterét vagy a családalapítás késlekedésének okát kezdik kutatni - így történt Anikó esetében is. "Még csak 9 hónapja próbálkoztunk a férjemmel, és az orvosok szerint csak akkor érdemes vizsgálatokba kezdeni, ha 1 év után sem jön a baba. Én mégis azt éreztem, hogy valami nem stimmel velem. Elmentem a körzeti nőgyógyászati rendelésre, ahol felfedeztek néhány cisztát a jobb oldali petefészkemben. Azonban azt mondták, egyelőre aggodalomra nincs ok, ez gyakrabban előfordul, mint hinném" - meséli.
Tény, hogy sok nő nem is tud róla, hogy petefészekcisztája lett volna, mert felszívódott, mire észrevehették volna. Anikónál viszont nem így lett. Két hónap a kontrollon viszont az látszott, hogy nemhogy eltűntek volna a ciszták, de még több keletkezett. Az orvos ekkor azt tanácsolta neki, hogy keressen fel egy PCOS-re, vagyis policisztás ovárium szindrómára szakosodott nőgyógyászt és endokrinológust.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
PCOS és IR: párban járó betegségek
"Korábban hallottam a PCOS-ről, de fel sem merült bennem, hogy esetleg nekem is ez lehet a bajom, mivel semmilyen tipikus tünetem nem volt - idézi fel Anikó. - A menstruációm viszonylag rendszeres volt, nem híztam, a hajam sem hullott és túlzott szőrnövekedést sem tapasztaltam. Ugyan gyakran jelentek meg pattanások az arcomon, de tinikorom óta problémás volt a bőröm, ezért ennek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget." A szakorvos mégis határozottan állította, hogy PCOS-ben szenved, ezért ragaszkodott a cukorterheléses vizsgálathoz. A policisztás ovárium szindróma ugyanis együtt jár az IR-rel, vagyis inzulinrezisztenciával.
"Meglepődtem, mikor az endokrinológus felvetette az IR lehetőségét, mert sosem volt gond a vércukorszintemmel. Nem is fogyasztottam sok édességet vagy gyorsételt. De az orvosom elmondta, hogy ettől még fennállhat az inzulinrezisztencia, ennek megállapításához pedig nem elég a sima vércukorszint-mérés, az inzulinelválasztás mértékét is ellenőrizni kell." Maga a folyamat egyébként megegyezik a szokásos terheléses vércukorszint-vizsgálattal , tehát megnézik az éhgyomri értékeket, majd inni kell egy cukros oldatot, és utána több ponton (nálam a 60. és 120. percben) ismét vért vesznek. Az eredményekből viszont nem egy, hanem két grafikont kap az orvos: az egyik a vércukorszintet, a másik az inzulinszintet mutatja. Ezekből az úgynevezett HOMA-index alapján tudják meghatározni az orvosok, hogy a páciens inzulinrezisztens-e. Ha az érték meghaladja a 4-et, akkor IR-ről van szó, Anikónál 5,1 lett, vagyis egyértelműen a cukorbetegség előszobájában toporgott.
Így lesz az IR-ből meddőség
De mi az összefüggés az inzulinrezisztencia és a szaporodó szervek működése között? IR esetén a férfi nemi hormonok túlsúlyba kerülnek a nőiekkel szemben, valamint az LH/FSH arány is felborul, ennek következtében pedig domináns tüsző hiányában nem történik meg a normál peteérés és tüszőrepedés. A nem megfelelően kifejlődött petesejtek betokozódnak és kisebb-nagyobb, folyadékkal teli cisztákat képeznek a petefészekben, így alakul ki a PCOS-re jellemző kórkép. "Nekem a menstruációm nem volt rendszertelen, de kiderült, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden rendben lett volna. Hormonvizsgálatok igazolták, hogy nem volt peteérésem. Egyszerre megijedtem és megkönnyebbültem. Megijedtem, mert a sok idegen szó miatt bonyolultnak, nehezen kezelhetőnek tűnt elsőre ez a betegség. De megkönnyebbültem, mert végre felfedeztük, mi a gond, és az orvosom megnyugtatott, még időben észrevettük a probléma forrását."
A kevésbé szerencséseknél az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség alakul ki, egy-egy nagyobb petefészek ciszta pedig akár összenövéseket is okozhat vagy fel is robbanhat, ami már veszélyes állapot.
Életmódváltás a megoldás
Az IR esetében a legfontosabb az életmód teljes megreformálása. Első lépésként ezért Anikónak is dietetikussal kellett konzultálnia, aki előírt számára egy étrendet, amely meghatározta a szénhidrátbevitel ütemét. Az IR-diétában minden étkezésnél meg van adva, hogy hány gramm lassú és gyors felszívódású szénhidrátot lehet enni. Nagyobb adagok helyett 4-5 étkezésre kell elosztani a napi menüt. "Nem fogok hazudni, ez a számolgatás eleinte nem könnyű, de hozzá lehet szokni, és ma már sok egészséges alapanyaggal ki lehet váltani finomított élelmiszereket. Már a nassolásra is remek, IR-barát alternatívákat lehet találni. Jobban is érzem magam a bőrömben, mióta ennyire odafigyelek az étrendemre" - számolt be tapasztalatairól.
Ez is érdekelhet
Az étkezés mellett a mozgás is fontos eleme az IR kezelésének, mert az is nagy szerepet tölt be a szénhidrát-anyagcserében. Ennek érdekében Anikó heti háromszor egy órát kardiózik és mellette még jógázni is szokott. Súlyosabb IR esetén, vagy ha fél év elteltével sem javulnak a vérvételi értékek, akkor szóba jöhet még a gyógyszeres terápia is. Szerencsére az ő esetében erre nem volt szükség, a 6 hónapos kontrollon a HOMA-indexe már majdnem lecsökkent a normál tartományba, a hormonvizsgálat pedig azt mutatta, hogy beindult a peteérés-tüszőrepedés folyamata is. Végül 3 hónappal később megfogant a kisbabájuk is - de ez nem jelenti azt, hogy visszatérhet a régi életmódjához. Az inzulinrezisztenciáról tudni kell, hogy a gyógyulási esélyek igen jók, 70-80 százalék, ha időben felismerik, ám a hajlam akár egész életen át megmarad. Ezért érdemes hosszabb távon tartani az IR-diéta enyhébb formáját, ami tulajdonképpen egy kiegyensúlyozott, egészséges étrendet jelent felesleges cukrok és kalóriák nélkül.
