A gyorsaságot nem lehet tanítani: erre születni kell

Megdőlni látszik a sprinterek esetében az az elmélet, hogy ha tíz évet belefektetünk egy tevékenységbe, akkor azon a területen szakértővé válhatunk. Rövidtávfutónak ugyanis inkább születni kell, nem elég "tanulni és edzeni", ami persze nem jelenti azt, hogy ne kellene tréningezniük a legtehetségesebbeknek is.

A világklasszis sprintereket nem képzik, nem tanítják, hanem úgy születnek - ezt mutatta ki egy friss kutatás, amelyet a Grand Valley State University kutatói végeztek. A tudósok arra jutottak, hogy a kivételes gyorsaság előfeltétele a világklasszis rövidtávfutók kiválasztásának, vagyis a professzionális edzések csak ezután következnek a rangsorban.

Az új kutatás eredményei az online szaklapban, a PeerJ-ben jelentek meg. A vizsgálatot Michael Lombardo biológiaprofesszor és Robert Deaner pszichológus, egyetemi docens vezette. Kutatásuk ellentmond az eddigi modelleknek, amelyek szerint bárki szakértő lehet a saját területén tízezer belefektetett óra, azaz tíz év gyakorlás, munka, tapasztalat után, beleértve a sportokat is. A sprinterek esetében is tehát a tízéves célzott edzésmunkát tartották szükségesnek ahhoz, hogy klasszissá váljanak a futók.

A Phys.org szerint azonban ez a teória nem érvényes, a legújabb kutatás fényében. A tudósok 26 világklasszis sprinter élettörténetét tekintették át, köztük 15 olimpiai aranyérmes biográfiáját is átnézték. Köztük volt a valaha volt nyolc leggyorsabb amerikai futó is.

Az első - és mondhatni legfontosabb - megállapításuk az volt, hogy mindegyik kivételes gyorsaságú sprintert már a formális edzések megkezdése előtt - felfedezték. Vagyis kiderült róluk, hogy hihetetlen sebesség elérésére képesek.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Aki gyors, az edzés nélkül is gyors

A második megállapításuk pedig az, hogy a tízéves szabállyal ellentétben a legtöbb sprinter már öt éven belül világklasszis eredményekre volt képes. Sőt az olimpiai bajnokok több mint fele már három év alatt vagy még gyorsabban elérte ezt a szintet.

A továbbiakban Lombardo és Deaner kérdőíves felmérést végzett 64 sprinter és dobóatléta bevonásával (gerelyhajítók és diszkoszvetők is voltak ez utóbbiak között). A megkérdezettek mindegyike kvalifikálta magukat egy rangos amerikai ifjúsági atlétikai versenyre 2012-ben. A sprinterek felidézték, hogy már gyerekkorukban is gyorsabbaknak tartották őket , a dobóatléták pedig arról számoltak be, hogy nagyobb erejük volt, illetve jobb dobásuk, mint a többieknek.

Végül is a kutatók elárulták: az 1936-os olimpikontól, edzésmunka az elsődleges. Mindez azonban persze nem jelenti azt, hogy a tréningekre nincs szükség, csak ennél fontosabbak a veleszületett képességek.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.