A kutatók megállapították, hogy olyan hétköznapi mozgásformákkal, mint a tornaórán való részvétel, az ebédidőben való futkározás vagy a kerékpáron történő iskolába járás sokat tehetnek a gyerekek azért, hogy javuljanak a különböző iskolai tantárgyakban elért jegyeik.
Az egész problémafelvetés azért került elő, mert Angliában a gyerekek egyre több időt töltenek ülve, vagy a tévé, vagy a számítógép, vagy valamilyen játékkonzol társaságában. Tízből kilenc gyerek életéből hiányzik a napi 60 perc mozgás, sőt van, aki még heti egy órát sem tölt aktívan, pedig mindez elengedhetetlen lenne a megfelelő egészséghez, emellett a fizikai aktivitás az agy kémiai összetevőire is stimulálóan hat , ami pedig pozitívan befolyásolja az iskolai teljesítményt.
A című lapban közzétett vizsgálat során közel 5000 iskolás gyereket kísértek figyelemmel, és megállapították, hogy a jegyeik egyenes arányban nőttek a mozgással eltöltött idejükkel, ráadásul nem is valami rendkívüli fizikai teljesítményre kell gondolni, hiszen a 11 éves fiúknál már napi 17, lányoknál pedig napi 12 perc látványos javulást jelentett a 16 éves korukban elért eredményeik tekintetében. A legnagyobb mértékű javulás a természettudományos tantárgyak terén mutatkozott, ott is főleg a lányok körében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatást vezető dr. Josephine Booth és John Reilly professzor úgy vélik, nagyon fontos összefüggéseket tárt fel a vizsgálatuk, főleg annak fényében, hogy mind Angliának, mind az Európai Bizottságnak nem titkolt célja, hogy a természettudományok terén minél több női tudós jelenjen meg. A vizsgálat alapján elmondható, hogy ennek egyik fontos feltétele az, hogy a gyerekek a nap minél nagyobb részét töltsék aktívan , akár szabadon futkározva, akár valamilyen sportot űzve.
Legjobban: