A cél előtt nem sokkal lett rosszul és halt meg egy 45 éves férfi október elején a nagykanizsai futófesztiválon, egy 27 éves külföldi induló a szeptember közepén rendezett budapesti félmaratonon esett össze és halt meg egy kilométerrel a cél előtt. A hírek alapján úgy tűnik, mintha a futás életveszélyes sport lenne. Pedig a szakemberek szerint nem, persze az ilyen megerőltető versenyek megfelelő felkészülést igényelnek.
A maratoni futás története egy halálesettel kezdődött 2500 évvel ezelőtt (pontosan ie. 490-ben): a legenda szerint egy Pheidippidész nevű athéni harcos tette meg futva a Marathón és Athén közötti távot, hogy a mutatjuk, hogy csinálja . A világon szinte mindenhol rendeznek nagy versenyeket, nem ritkán 30-40 ezer ember áll egyszerre rajthoz. A verseny résztvevőinek számához képest a hirtelen szívhalál előfordulása egyáltalán nem mondható gyakorinak.
Ezt megerősíti a European Heart Journal című szaklapban megjelent tanulmány . Eszerint Minneapolisban 30 év alatt 215 413-an indultak a versenyen és csupán egy haláleset fordult elő, a Torontói Egyetem statisztikája szerint az elmúlt harminc évben az USA-ban rendezett nagy utcai versenyek összesen több mint hárommillió résztvevője esetében a halálozási arány 100 ezer indulónként 0,8, míg a londoni maratonon a húsz éves adatok szerint 1,5.
A halálesetek után általában kiderül, hogy az áldozat nem volt egészséges a verseny idején. Az esetek nagy részében olyan szív- és érrendszeri problémára derült fény, amiről korábban maga a futó, sőt az orvosa sem tudott. A halállal nem végződő rosszulléteket is gyakran okozza valamilyen rejtett szívbetegség, de nemritkán derül ki, hogy a versenyző nem megfelelő állapotban indult neki a megerőltető távnak, illetve nem fogadta meg a tanácsokat. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy lázasan, betegen nem szabad elindulni (akkor sem, ha több hónap kemény felkészülése megy ezzel „veszendőbe”), nagyon fontos a reggeli (üres gyomorral nem szabad nekivágni) a verseny előtt (futás közben pedig a folyadékpótlás), illetve mindig az időjárásnak megfelelő ruházatban kell futni.
A szív és a keringési rendszer azonban annyira összetett, hogy soha nem lehet teljesen kizárna rizikót, ezért a leggondosabb szűrés mellett is előfordulhat tragédia – mondta érdeklődésünkre Dr. Csányi Zsolt kardiológus, többszörös maratonista. Erre az esély azonban normális esetben olyan alacsony, hogy az senkit ne riasszon el a sportolástól. A szabadidőben végzett jóleső sporttevékenységnek rengeteg pozitív élettani hatása van , többek között erősíti a keringési rendszert és a szív állapotát.
A sportolók között amúgy sem gyakoribb a hirtelen szívhalál , mint a népesség egyéb csoportjaiban, csak egy-egy ilyen eset sokkal nagyobb figyelmet kap – emlékeztet Csányi doktor. Persze egy maraton extrém terhelést jelent a szervezetnek, így provokálhat bizonyos reakciókat, de egy rendesen felkészült, egészséges embert nem fenyeget veszély.
Bizonyos esetekben létezik fokozott kockázat. Így például alapos szűrésre van szükség egy olyan sportoló esetében, akinek a felmenői között előfordult hirtelen szívhalál, különösen, ha fiatalabb korban. Szintén veszélyeztetettnek számítanak, szűrésre szorulnak olyan alapbetegségben szenvedők, mint például a magas vérnyomás , a cukorbetegség vagy a pajzsmirigyproblémák. De még ilyen esetben is ajánlott a sportolás, csak nagyobb figyelemre van szükség. Sőt, a kardiológus szerint egy középkorú, túlsúlyos, dohányos férfi is futhat maratont, persze előbb le kell fogynia és szoknia, valamint gondos felkészülésre van szükség.
A lényeg, hogy a sportoló képes legyen lemondani a versenyről, ha nem teljesen egészséges, ha bármilyen problémát érez előtte. Aki pedig egészségesen áll rajthoz, annak is figyelni kell teste jelzéseit futás közben és bár a maraton többek között önmagunk legyőzéséről szól, szükség esetén tudni kell feladni a versenyt.