Kismamatorna, pilates, úszás – egy komplikációmentes várandósság esetén sokféle sportág közül választhatunk biztonsággal. De mi a helyzet a futással? Szabad-e, és ha igen, hányadik hónapig?
Általánosságban elmondható, hogy aki a teherbeesés előtt nem futott rendszeresen, az a gyermekvárás ideje alatt már ne is kezdjen hozzá, inkább válasszon egy kímélőbb mozgásformát. Ha azonban korábban rendszeresen futott, és a babával minden rendben, akkor nyugodtan belevághat újra az edzésbe.
Ésszel, óvatosan!
Nyilván nem most van az ideje a maratonra készülésnek. Az orvos véleményét pedig célszerű kikérni, mielőtt futócipőt húzunk. Ha engedélyezi, akkor egy laza tempójú, nem túl hosszú edzés során érdemes megbizonyosodni róla, hogy valóban jól esik a terhelésnek ez a formája, nem fárasztó-e túlságosan.
A futásnak, amennyiben bírjuk, élvezzük, várandósan is sok előnye van. Megfékezi a hirtelen hízást, szinten tartja a vérnyomást, és csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A lélekre is csodás hatással van, ha jó levegőn végezzük, oxigéndús vért kap a baba, sőt a reggeli rosszullétek is elmúlhatnak tőle.
Nem szabad túlhajtani magunkat!
Ha elfáradunk, sétáljunk egy kicsit. Figyeljünk a jelekre, lehet, hogy a tempós gyaloglás is elég. Mivel a lazuló ízületek miatt könnyebben lesérülhetünk, megfájdulhat a derekunk, gondosan melegítsünk be edzés előtt, és hagyjunk időt a levezetésre, a regenerálódásra.
Számoljunk azzal, hogy az egyre növekvő súly miatt a térd és a boka eleve nagyobb terhelésnek van kitéve! Ne fussunk olyan gyorsan, hogy lihegnünk kelljen. A légszomj kerülendő, mert akkor sem az izmok, sem a baba nem kapnak elég oxigént. A növekvő magzat a rekeszizmot is nyomhatja, így a levegővétel is nehezített.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megcsúszás, az elesés reális veszély, a has növekedése miatti súlyponteltolódást szokni kell, úgyhogy csak sík terepen fussunk, vagy kijelölt (salakos) futópályán. Mindig legyen a közelben valaki, akitől segítséget kérhetünk. Ha a futás során vérezni kezdenénk, légzési nehézséget, szédülést, fejfájást, izomgyengeséget, esetleg vádlifájdalmat vagy dagadást tapasztalnánk, azonnal hagyjuk abba a futást, és menjünk orvoshoz.
A terhesség utolsó hónapjaiban pedig már érdemes visszavenni a tempóból, és csökkenteni a napi kilométeradagot. Általában ilyenkor már a kismamának nem esik jól a futás. Érdemes a test jelzéseire hallgatni. Az utolsó hónapokban kocogás helyett inkább sétáljunk, jógázzunk vagy ússzunk!
