Hurrá, telelünk!

A télnek a gondolatától is fázik? Netán szereti a telet? Szíve joga, hogy kedvelje, vagy viszolygással gondoljon rá. Azért szánjunk néhány percet a tél áldásainak végiggondolására. Elvégre vesztenivalónk nincs, utána viszont egészséget is nyerhetünk.

Minden rosszban van valami hó?

Lehet, hogy eddigi rossz beidegződésein fordítva az idei lesz a legszebb tele! Télen nem kell rettegnie, hogy összeizzadja kedvenc ruháit, és hónaljában kínos folt látszik! Barátságos fénypompába öltöznek a házak ablakai, az utcák. Az üde, hideg levegővel jól ki lehet szellőztetni a szobát. Pihen a kert, nem kell füvet nyírni, gyomlálni, nem röpködnek a levegőben pollenek. Télen van karácsony. Kevésbé romlanak meg az ételek, végre főzhet kocsonyát, ehet jó disznótorost! Friss dió, mogyoró és mandula kerül a piacokra, kiforr a bor, meg lehet kóstolni az idei termést. Itt a szezonja a táncnak és mulatságnak. Az év vége több szabadnappal jár. Januártól hosszabbodnak a nappalok, ha szerencsénk van, hófehérbe borul a világ. Csurran-cseppen egy kis téli szabadság; mehetünk síelni, korcsolyázni, snowboardozni. A száraz hideg nem kedvez a baktériumok szaporodásának.

Na jó, azért ne gondolja senki, hogy nem vagyunk tudatában a nehézségeknek is. Komolyra fordítva a szót: lássuk, át lehet-e vészelni a telet egészségesen.

Megelőző hetek

A november és december manapság nem a téli elcsendesedés, a karácsonyt megelőző várakozás heteit, hanem az év végi hajtás hónapjait jelentik. Végül pont akkorra "robban le" az ember, amikor az ünnepek előtt és alatt leginkább helyt kellene állnia. Fejfájás, álmosság, valami kis meghűléssel tetézve, sokaknál ez a tipikus december végi egészségi állapot. Nos, a tél előnyeinek felsorolása a cikk elején nem holmi mesterkélt összefoglaló csupán, számos eleme kifejezetten egészségmegőrző, betegségmegelőző is egyben. A legfontosabb talán a lelki kiegyensúlyozottság. Megelőzésképpen ne engedjünk a rohanásnak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Legyen részünk elegendő pihentető alvásban, ami oxigéndús levegővel teleeresztett, viszonylag hideg, 15-17°C-os hálószobában a legpihentetőbb. A szervezet oxigénellátása döntő abban, hogy a sejtek jól működjenek, regenerálódjanak, hogy az immunrendszer megfelelően betölthesse védő feladatát. Szoktassuk magunkat fokozatosan a hideghez és a gyors hőmérsékletváltozásokhoz. Minden nap tartózkodjunk legalább 20 percet a friss levegőn, legyen az sport, futás vagy egyszerű séta a megállóig. Váltakozó hőmérsékletű zuhanyzással, és olykor mintegy két órás szabályos, hűtőfürdővel megszakított szaunázással is erősíthetjük az immunrendszert a téli megpróbáltatások előtt.

Nincs miért sajnálni az eszkimókat!

A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez elengedhetetlen a helyes táplálkozás. Ugye már a könyökünkön jön ki a vitamindús és zsírmentes táplálkozásról szóló rengeteg jó tanács? Azért nem árt tudatosítani, hogy mégis, hol élünk. Mérsékelt égövön, ahol hagyományosan a rendelkezésünkre álló táplálékforrásokra is jellemző a szezonalitás. Félő, hogy a vitaminvadászat során olyan ízetlen és vitaminban szegény zöldségfélékkel, hűtött áruval, konzervvel csapjuk be szervezetünket, amelyek mindent tartalmaznak, csak épp a vitamin tűnt már el belőlük. Ezért ezektől néha könnyebb meghízni, mint gondolnánk. Mit tehetünk hát?

Gondolt már például arra, hogyan tudnak meglehetősen egészségesek maradni az eszkimók mindenféle zöldség és gyümölcs nélkül? Ráadásul náluk nem csak egyetlen negyedév telik el ezek nélkül. Nos, az eszkimók, tápláléka 90 százalékban húsból és zsírból áll, növényi részekhez legfeljebb a levágott állatok béltartalmából juthatnak. Mégis, a grönlandi eszkimókat sokkal ritkábban sújtják keringési és szívbetegségek, mint az "egyre egészségesebben" táplálkozó európaiakat. A titka az, hogy ez a hús és a zsír csaknem kizárólag halakból származik, márpedig ezeknek az állatoknak a zsírja értékes, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz.

A tévhittel ellentétben a zsírfelvételt nem kell "agyoncsökkenteni". Ma már tudjuk, hogy a zsírsavak jelenléte arra ösztönzi a szervezetet, hogy nyugodtan lebonthatja tartalékait, mert kiegyensúlyozott az energiaellátás. A szervezet nem égeti hatékonyan a saját zsírt, ha a táplálékból hiányzik ez az alkotó. A zsírmegvonás arra inti a testet, hogy a szűkös források miatt ajánlatos valamit félretenni a várható koplalás idejére. Mit lehet akkor tenni, hogy a megevett zsír véletlenül se rakódjon le bennünk? A halakból származó zsírok, az omega-3, omega-6- és más, egyszeresen, valamint többszörösen telítetlen zsírsavak pont a saját zsír lebontására ösztönzik az anyagcserét. Ezeket esszenciális zsírsavaknak is hívjuk, mivel szervezetünk nem képes őket előállítani.

Tehát az első eltanulnivaló az eszkimóktól, hogy télen bátran együnk sok halat, lazacot, makrélát, heringet. Még a zsírosabbaktól sem kell félni, és nem csak a karácsonyi vacsoraasztalra valók. Már csak azért is, mert a nélkülözhetetlen zsírban oldódva szállítódnak a fontos A-, D-, E- és K-vitaminok. A zsírégetéshez pedig sok vitamint is kell fogyasztani. Különösen a C-vitamin fontos hozzá. Ezt gyakorlatilag nem lehet túladagolni. De akkor mégis csak kell vitamin. Ezeket honnan szedjük?

Vitaminvadászat

Ki gondolná, hogy az Északi Sark hűtőszekrényében is van vitamin. Az eszkimók kedvelt vitamindús étele a fókamáj. Dúskál az A-vitaminban. Hazai terepen gondoljunk csak a disznóvágáskor készített, kedvenc csemegékre, a belsőségekre, és télen ne vessük meg a szintén vitaminban gazdag tojásételeket sem. Természetesen, csak mértékkel élvezzük ezeket. Mindenesetre nem véletlen, hogy hagyományosan mikor fogyasztjuk főképp ezeket.

Érdemes azonban körülnézni a gyümölcsök, zöldségfélék között is, hiszen mi nem a sarkkörön túl élünk, nekünk jut abból is.

Ha valaki, akkor mi igazán megszívlelhetjük a régi angol mondás üzenetét: "An apple a day keeps the doctor away." Ami körülbelül annyit tesz: "Napi egy szem almát enni, s a doktornak nem kell jönni." Nekünk nem kell ennyire spórolni, ehetünk nyugodtan többet is, ahogy körtéből is. A déligyümölcsök közül leginkább a friss ananász, a grapefruit, a kivi és a narancs ajánlhatók. Megjegyzendő ugyan, hogy nem a citrusfélék a legjobb C-vitamin-források, jobb a fekete ribizli, a brokkoli és a paprika.

A zöldségek közül ideális téli vitaminforrások a káposztafélék. A fejeskáposzta, a karfiol, a kelbimbó még az első fagyot is kibírja. A répa, a paszternák és a cékla is jelentős vitamintartalommal bír.

A helyesen gyorsfagyasztott zöldségeket is nyugodtan ehetjük, egyedül C-vitamin-tartalmuk csappan meg, méghozzá körülbelül az eredeti egyharmadára. Ugyanilyen arányban vész el e fontos vitamin akkor is, ha szobahőmérsékleten tárolva csak harmadnapra fogyasztjuk el a zöldségeket. A spenót C-vitaminjának 80 százaléka bánja kétnapi tárolás után. Aranyszabály tehát, hogy lehetőleg friss, piaci árut, és a megvétel után minél hamarabb kell fogyasztani.

Az immunrendszert karbantartó C-vitamin után nézzük meg más vitaminok fellelhetőségét is.

A D-vitamin az egyetlen, amit bőrünkben elő tudunk állítani, ehhez csak a napfényről kell gondoskodni. Még egy indok, miért sétáljunk télen napsütésben.

Az A-vitamin a nyálkahártyák karbantartója. A nyers salátákat néha egy löttyintésnyi ízesített tejszínnel is ínycsiklandóvá tehetjük, amivel napi A-vitamin-szükségletünk nagy részét fedezhetjük. A répából, spenótból, tejből és sajtokból is viszonylag könnyen hozzáférünk.

Az E-vitamin antioxidáns tulajdonsága miatt védi a sejteket. A búzacsíra-olaj bőven tartalmaz belőle. Egy-két evőkanálnyit belekomponálhatunk ételeinkbe.

Ha egyetlen nyomelemet kellene kiemelni, télre bizonyára a cinket említjük, ami az immunrendszeri védekezést erősíti, és a húsokból, halból, tojásból, sajtból, teljes kiőrlésű gabonatermékekből nyerhető ki. Segít megvédeni bennünket a "megfázástól".

Télvíz idején megúszni a náthát

A náthát több száz vírus válthatja ki. Leggyakrabban cseppfertőzéssel terjednek, s igen könnyen: Egy-egy tüsszentéskor 150 km/órás sebességgel röppenhetnek ki némely gazdaszervezetből, azaz embertársunkból. Ezek után nem csoda, hogy sokakat eltalálnak, és megbetegítenek. Átlagosan minden felnőttet évente ötször. Nem sok ez kicsit?

A legjobb megelőzés az immunrendszer karbantartása, elegendő alvással, belső lelki nyugalommal, kiegyensúlyozott, az évszaknak megfelelően vitamindús táplálkozással. Az alkohol és dohányzás elhagyását talán már nem is kell mondani.

A fertőzést elkerülendő, sokszor, gondosan mossunk kezet, inkább az orrunkon vegyünk levegőt, ahonnan a nyálkahártya csillói könnyebben kitessékelhetik a náthát okozni képes betolakodókat. A lakás rendszeres, főként elalvás előtti szellőztetése az oxigénellátáson túl segít a fűtött szoba levegőjének nedvességtartalmát a nyálkahártyák számára kedvező szinten tartani.

A legtöbb nátha, meghűléses eredetű betegség, influenza már az enyhüléskor, a tél végén, februárban, március kezdetén szedi áldozatait. Ha minden egyéb óvintézkedés ellenére is ki akar törni valamiféle megfázás, talán még nem késő akkor lefülelni, amikor épp csak a torok kezd bedagadni, kaparni. Ehhez a legfontosabb volna 1-2 napot otthon maradni, pihenni. Megemelni a napi C-vitamin-adagot, mindjárt befalni egy egész citromot, vagy meginni annak levét.

Akit a (téli) szelek bántanak...

Télen nem mindenkinek a megfázás okozza a legnagyobb problémát. Ez az idő az elfogyasztott táplálék összetétele és az óhatatlanul bekövetkező, viszonylagos "tunyaság", mozgáshiány miatt a székrekedés, az aranyér időszaka is lehet. Mielőtt ez bekövetkezne, érdemes megelőzni magas rosttartalmú ételek, naponta egy-egy kanál paraffinolaj fogyasztásával, elegendő ivással és testmozgással. A túlhajszoltság és a székelési inger elnyomása a probléma két fontos forrása. Érdemes a beleknek is elegendő alvást és egy kis napközbeni lazítást, pihenést biztosítani, hogy kellő nyugalomban dolgozhassanak. A puffadás és múlni nem akaró szelek ellen jó meleg kádfürdőt ajánlunk, amelyben érdemes egy kevés időt hasra fordulva tölteni.

Végül egy kis testmozgás...

Nem szabad, hogy a hideg és zimankó végleg a meleg szobába kergessen bennünket. A rendszeres sport, főként, ha a friss levegőn zajlik, nem csak a zsírégetést gyakoroltatja a szervezettel. Kimutatták, hogy sportoláskor az izmokban egy ún. interleukin-6 nevű anyag termelődik, ami további immunsejtek küldését segíti azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség lehet rájuk.

A téli egészségmegőrzésnek néhány szempontját emeltük ki csupán, de remélhetőleg már ez is elég a sikeres, egészséges télhez, és kedvet tudott csinálni ahhoz, hogy idén kissé másképp szervezze téli életét.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra