Megismételte tavalyi kutatását a Profession.hu. A több mint 1000 fő bevonásával végzett felmérésben a munkavállalók sportolási szokásait térképezték fel.
Egyre fontosabb a rendszeres mozgás
Az eredmények bizonyos szempontból jobb képet mutatnak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A válaszadók 52 százaléka rendszeresen mozog, sőt, a tavalyi 47 százalékról 50 százalékra nőtt a heti 2-3 alkalommal sportolók aránya. A 6 órás részmunkaidőben dolgozók még ennél is elszántabbak: 34 százalékuk heti négyszer sportol.
Az edzőtermek leggyakoribb vendégei azonban a vállalkozók: toronymagasan köztük a legmagasabb az aránya azoknak, akik akár heti hétszer vagy többször mozognak. A válaszadók nagy része - 65 százalékuk - inkább este edz, a szabadúszók és részmunkaidőben dolgozók közül azonban sokan választják a reggeli és a nap közbeni sportolást is - olvasható a közleményben.
Kevesebbet nassolunk
A sport feszültségoldásnak is kiváló, ennek ellenére a tavalyi 24 százalékhoz képest idén már csak a válaszadók 21 százaléka állította, hogy a mozgás segít neki a munka utáni ellazulásban. Rövid sétát is csak 15 százalékuk tesz, ha felbosszantják a munkahelyén. A 4 órás részmunkaidőben dolgozók között azonban meglepően alacsony, csupán 7 százalék azoknak az aránya, akik a problémákat sportolással orvosolják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A válaszadók többsége ilyen helyzetekben inkább kávézva vagy dohányozva kapcsolódik ki. A szabadúszók ebben élen járnak: 44 százalékuk próbálja koffeinnel nyugtatni magát. De a fő- és mellékállásban dolgozóknak is megközelítőleg 30 százaléka kávéval lazít. Egészségesebb és tudatosabb gondolkodás felé mutat azonban, hogy a feszült helyzetben nassolni kezdők aránya a tavalyi 19 százalékról 13 százalékra csökkent.
A munkáltató nem segít
A munkáltatók hozzáállása azonban nem javult az előző évhez képest - írja a Profession.hu. Ugyanis a felmérés résztvevőinek 74 százaléka állítja azt, hogy a munkahelye semmilyen módon nem járul hozzá a sportoláshoz. Tovább rontja a helyzetet, hogy a válaszadók csupán 31 százalékának van lehetősége a munkahelyén vagy annak közelében sportolni.
A résztvevők 25 százaléka vallotta azt, hogy a munkája kifejezetten akadályozza a sportolásban. Közülük sokan olyanok, akiknek volt már valamilyen betegsége, ami a munkával járó feszültségek miatt alakult ki.
