Több mint egy éve Magyarország is csatlakozott az "Exercise is Medicine" nevű amerikai kezdeményezéshez. A projektet, amely itthon a "Mozgás = Egyészség" néven fut, a Magyar Sporttudományi Társaság koordinálja.
Mint prof. dr. Tóth Miklós, a társaság elnöke kifejtette, a projekt három fő részből áll. Egyfelől elkészítenek egy oktatási anyagot, többek között a háziorvosok részére, amelynek lényege, hogy bármilyen korban, bármilyen egészségügyi állapotban érdemes elkezdeni mozogni, felügyelettel, személyre szabottan. A másik része a projektnek egy roadshow, amelynek célja szintén a csontritkulás kockázatát.
Végül a harmadik elem a felmérések készítése, amelyen keresztül rávilágítanak a mozgástudatos életmód össztársadalmi előnyeire. Ennek részeként készült el most egy, nem reprezentatív kutatás, mintegy 300 győri és veszprémi egyetemista részvételével.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A statisztikából kiderült: minél kisebb rizikótényezőkkel rendelkezik valaki, annál jobb egészségi állapotának szubjektív megítélése és fordítva: minél nagyobb a rizikófaktor, annál rosszabb volt a hallgatók teherbíró képessége. Érdekesség, hogy míg a férfiaknál a sport elsődleges motivációja az állóképesség fejlesztése, addig a nőknél magasan a fizikai megjelenés volt az első számú indok.
Tenni kell valamit
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a fiatalok mozgásra nevelése össztársadalmi érdek, amely gazdaságilag is kifizetődő, hiszen az egészséges felnőttek kevesebbet vannak táppénzen, egészségügyi ellátásuk is olcsóbb. Ráadásul - mint prof. dr. Tóth Miklós felhívta rá a figyelmet - a statisztikák szerint a sokat mozgó családokban nagyobb a gyerekvállalási kedv és kevesebb a válás.
A magyarországi helyzet azonban korántsem biztató: a lakosság 77 százaléka inaktívnak tekinthető, havonta legfeljebb három alkalommal mozog. A magyarok 53 százaléka szinte soha nem sportol - ez az arány Európában 37 százalék. A különbség években mérhető: míg hazánkban az átlagos élettartam 73 év, addig Ausztriában 80, de az EU átlaga is megelőz minket 3 évvel.
Kötelező torna és ösztöndíj a megoldás?
Mint Bartusné dr. Szmodis Márta, az SE TSK docense hangsúlyozta: azért az egyetemistákon végeztek most felmérést, mert ők lesznek azok a családalapítók, akik a következő generációnak mintát adhatnak. A fő problémának azt látja, hogy amint a gyerekek kikerülnek a közoktatásból, a felsőoktatásban nincs, vagy legfeljebb 1-2 évig van kötelező testnevelés.
Prof. dr. Tóth Miklós szerint megoldás lehetne egy hallgatói ösztöndíjrendszer, hogy az egyetemeknek presztízst jelentsen, hogy van egy jó sportklubjuk, hallgatóik között pedig számos kiemelkedő sportoló van.
