Az egészséges testsúly meghatározására a mai napig az úgynevezett testtömeg-indexet (BMI) szokták használni, ami azonban megtévesztő lehet. Ez a számítási mód nem veszi ugyanis figyelembe a testfelépítést, ami miatt előfordulhat például, hogy egy egészségesebb testzsírszázalékkal rendelkező, masszív izomzatú férfi BMI-je rosszabb értéket mutat egy elhízott társánál. Szintén nem mérhető ilyen módon a has körüli zsír mértéke, ami pedig az egészségünket is komolyan befolyásolja. A BBC cikke összefoglalja, miért.
Így számítható ki az egészséges derékbőség
A derék körül felszaporodó zsírpárnák nem csupán esztétikai problémát jelentenek, de növelik az olyan betegségek kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség , a magas vérnyomás, bizonyos szívbetegségek vagy a stroke. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) frissen közzétett ajánlásában felhívták a figyelmet: még az egészséges BMI-vel rendelkezők egy jelentős része is súlytöbblettel rendelkezik a dereka körül. Mint írták, egyes ázsiai és afrikai etnikai csoportokhoz tartozó emberek hajlamosabbak a derék körüli zsírfelhalmozódásra. Nekik különösen fontos lehet ellenőrizni, hogy veszélyeztetett csoportba tartoznak-e.
A szakemberek a BMI-index helyett egy viszonylag egyszerű számítási módszert ajánlanak. A derekunk kerületét egy egyszerű mérőszalaggal is lemérhetjük a csípő és a bordák közötti részen. A kilégzéskor mért értéket aztán szorozzuk meg kettővel - ha ez a szám nagyobb, mint a testmagasságunk, úgy a derékbőségünk az ideális feletti. Vagyis ha például 175 centiméter magasak vagyunk, akkor a derekunk kerületének kevesebbnek kell lennie 87,5 centiméternél.
Ez is érdekelhet
A NICE szakemberei szerint ez az arány mindkét nem esetében jól mutatja a hasi zsír mértékét, ráadásul az izomzat sem befolyásolja a kapott értéket úgy, mint a BMI esetén. Mégsem használható mindenkinél, terhes nők vagy két év alatti gyermekek esetében például torzított értéket ad.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
