Nem igaz, amit sokan gondolnak, vagyis ha valaki órákon át kínozza magát különböző sporttevékenységekkel, akkor nem veszélyezteti az egészségét, de ehhez be kell tartania bizonyos szabályokat.
A világ első maratonfutója Phidippedész volt. Marathóntól Athénig szaladt, meghozva a győzelem hírét a görögöknek. A perzsákat legyőzték tényleg, de amikor lefutotta a több mint negyven kilométert, Phidippedész összecsuklott a kimerültségtől és meghalt.
Mindez eléggé elrettentő ahhoz, hogy sokan azzal mentsék fel magukat a testmozgás alól, hogy mások a túlzott sporttal veszélybe sodorják magukat.
A Science Nordic weboldal szerint azonban nincs igazuk a tespedőknek. A Dán Egészségügyi és Betegségmegelőzési Tanács friss beszámolója szerint azok az emberek, akik heti tíz óránál többet edzenek, nincsenek nagyobb veszélyben az átlagosnál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak kockázatok, de általában nem ártalmas a túlzott igénybevétel - állítja a tanulmány társszerzője, Kristian Overgaard, az Aarhusi Egyetem munkatársa. Ám oda kell természetesen figyelni a test jelzéseire – ez kulcsfontosságú szerinte is.
Az extrém sportolók mortalitása nem különbözött a normál lakosságétól. Overgaard véleményéhez csatlakozott Michael Kjær professzor, a koppenhágai Bispebjerg Kórház Sportorvosi Intézetének igazgatója is. Szerinte az inaktivitás veszélyesebb a túledzésnél.
Ugyanakkor a hirtelen és váratlan halálesetek sokszor kötődnek - a közvélemény szerint - az extrém sportteljesítményekhez . Overgaard szerint ezek azonban ritkák és nem feltétlenül a túlzott sporttal függenek össze. Ezeket ugyanis többnyire rejtett szívbetegségek okozzák. Ilyenkor nem automatikusan a túl nagy edzésadag vezet a halálhoz.
Az extrém mennyiségű sport akkor nem vezet végzetes következményekhez, ha az érintettek odafigyelnek testük jelzéseire. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az extrém edzésmennyiség nem is hosszabbítja meg az életet: a túlzások sem segítenek - hangsúlyozzák a dán kutatók.
Sőt a túledzés egyfajta függőséghez vezet, ezt a tanulmányban egy pszichológus, Dr. Mia Beck Lichtenstein vizsgálta. Mindennek alapján a Science Nordic azt hangsúlyozza, hogy a tréningezés nem oldja meg az élet összes problémáját, tehát ne csak erre tegyünk fel mindent. Sőt az effajta túledzés miatt más fontos dolgokra nem marad időnk, s olyan elvonási tünetekhez is vezethet mindez, mint az alkoholistáknál.
Ez is érdekelhet
