Erről faggattuk Dr. Pavlik Gábort, a vízilabda-válogatott kiváló orvosát, aki eddig öt olimpián vett részt, és mint sportorvos, széles körű tapasztalattal rendelkezik a doppingkérdésekben is.
Mit értünk a dopping és doppingolás alatt?
A doppingolás szó maga elősegítést, előmozdítást jelent. A sportban olyan tiltott teljesítményfokozást értünk alatta, amikor a sportolók a NOB által tiltott gyógyszereket, anyagokat szednek, illetve fizikai és kémiai manipulációkat alkalmaznak. Bármilyen olyan biológiai eszköz, ami a teljesítményt fokozza, doppingszernek minősül. A legális szerek használata viszont nem minősül doppingolásnak.
Milyen jellegű doppingok léteznek?
Alapvetően kétféle doppingszer létezik: az akut és a krónikus. Az akut alatt azt értjük, amikor a versenyző verseny előtt tiltott szert vesz be, azért hogy a versenyen jobb teljesítményt érjen el. Ide soroljuk az idegrendszerre ható szereket. Ezeknek a készítményeknek több családja létezik. Vannak a stimulánsok (idegrendszeri ingerlők), de a gátlók (idegrendszeri nyugtatók) is ide tartoznak, hiszen az idegrendszert nyugtatják. Az idegrendszerre ható szerek csoportjába tartozik az amphetamin, aktedron, morfin-heroin. Régebben a koffeint is ide sorolták, de azt már törölték a listáról. Ezen szerek hatására a versenyző nem érzi a fáradtságot, mert kitolja a fáradtságküszöböt, ez viszont rendkívül végzetes is lehet. Ennek ékes bizonyítéka, hogy 1960-ban egy Jensen nevű dán kerékpáros a római olimpián lefordult a bicikliről és meghalt. Attól kezdve kezdtek el komolyabban fellépni a doppingolás ellen.
És mit értünk krónikus doppingolás alatt?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A krónikus doppingszereket nem közvetlen a verseny előtt, hanem a felkészülés ideje alatt alkalmazzák. Ebbe a csoportba tartoznak az izomtömeg növelő gyógyszerek, és a vérdopping. Az izomtömeg növelő szerek hormonális készítmények, amelynek legfontosabb "fejezete" az anabolikus szteroidok, de a növekedési hormont is gyakorta alkalmazzák.
A vérdopping elve az, hogy megnövelik a vér hemoglobin-szintjét, így több oxigént tud megkötni, és jobbá válik a szervezet oxigénszállítása. Ennek többféle fajtája van. A klasszikus módszer az, amikor leveszik az illető vérét, majd mikor a szervezet pótolta a hiányzó vér mennyiségét, visszaadják a sportoló saját vérét. Az utóbbi években népszerűvé vált az EPO. Ilyenkor hormonális úton - eritroproteinnel - oldják meg azt, hogy a szervezetben fiziológiásan felszaporodjon a hemoglobinszint.
A vérdoppingnál egyáltalán nem biztos, hogy amennyivel a vér hemoglobin szintje nagyobb, annyival jobb az oxigénszállító képesség, ugyanis a vér viszkozitása növekszik, így a hajszáleres keringés romlik, tehát a szervezet gazdagabb lesz oxigénben, de nem tud eljutni a megfelelő helyre. A vér viszkozitásának romlása viszont jelentősen emeli a trombózisveszélyt (vérpályán belül megalvadhat a vér), így kialakulhat agyvérzés és infarktus is.
Mióta léteznek doppinglisták?
Mely sportágakat fenyegeti főleg a dopping?
A doppingra "érzékeny sportágakban" - atlétika, nehézatlétika, súlyemelés - valós jelenség a doppingolás. Anabolikus szteroidokat szednek a súlyemelők, a nehézatléták, de a gyorserő sportágak is előszeretettel alkalmazzák, például a sprinterek, illetve az ugróatléták.
AZ EPO és a vérdopping a profi kerékpározásban merül fel (pl. Tour de France).
A csapatsportágakban a doppingolás általában nem probléma. Ennek számos oka van. A csapatjátékos más hozzáállású, mint egy egyéni versenyző. Egy csapatjátékos nem nagyon vállalhatja, hogy miatta egy egész csapatot kizárjanak a küzdelemből.
Milyen egészségromboló hatásuk lehet a doppingszereknek?
Számtalan. Az akut szerek - mint említettem - kitolják a fáradtságküszöböt, a szervezet "túlműködik", így ez akár halállal is végződhet. A fáradás alapvetően a szervezet védekezése a túlzott kimerülés ellen. Ha ezt "kikerüljük", akkor a szervezet el tud jutni egy olyan kimerültségi állapotba, amely halálhoz is vezethet. A krónikus doppingszerek közül az anabolikus szteroidok a legveszélyesebbek. Ennek hatására megváltozik az egyensúly a mozgás aktív és passzív szervei között. Ez azt jelenti, hogy fejlődik az izomzat, de nem fejlődik hozzá a csont és az ízület. Ezért fordulhat elő a sportolóknál fáradásos, illetve a szakításos törés. Ilyen esetekben erős diszkrepancia (egyenetlenség) alakul ki a szervezetben. A gyógyszerek hatására maga az izomzat is sérülékenyebbé válik, mert megváltozik a víztartalma.
A doppingszereknek komoly májkárosító hatásuk is ismert. Súlyos esetekben egyes versenyzők a felkészülési időszak alatt meghaltak, mert a májuk egyszerűen tönkre megy. A szív- és vérkeringési rendszerre pedig úgy hatnak a tiltott szerek, hogy egyrészt gyarapodik a szívizomzat, másrészt viszont elveszti a rugalmasságát. A szívgyarapodás nagy probléma, hogy a koszorús erek nem gyarapodnak, tehát a szív vérellátása romlik, ami viszont a szívinfarktus veszélyét hozza magával. Ez többnyire a 35-40 éves volt élsportolóknál jelentkezik. Erre eklatáns példa Frorence Griffith-Joyner. Ő valószínűleg ebbe halt bele.
Vannak olyan női sportolók, akik meglehetősen "férfias" alkattal rendelkeznek. Ez is a doppingszerekre vezethető vissza?
Általában igen. A tiltott szerek egészségromboló hatásai a nemi területeken is megmutatkoznak.
Ezek a készítmények hímnemi hormonokat tartalmaznak, így a nőknél gyakran megjelennek a virizilációs (férfias) tünetek, tehát borotválkozniuk kell, a szőrzetnövekedésük hangsúlyosabbá válik, és az izomzatuk morfológiája is megváltozik.
A férfiaknál a feedback mechanizmus zavara léphet fel. A herék hormon - és spermium termelését az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelése szabályozza, viszont, ha a here túl sokat termel, akkor leáll. Ha "fürdetjük" a szervezetet kívülről beadott szteroidokban, akkor az agyalapi mirigy működése leáll. Ennek hatására a spermiumtermelés megszűnik, majd teljes hereelsorvadás következhet be, aminek végkövetkezménye az impotencia.
A doppingszerek használatának természetesen lehet még más egészségkárosító hatása, ilyen a bőrelváltozás, hajhullás, hajtöredezettség, agresszió, és nem bizonyított, de kialakulhat nagyobb daganathajlam is. A férfiaknál a prosztatadaganat, míg a nőknél emlő- és méhnyakrák.
Mikor jelentkeznek a doppingszerek egészségromboló hatásai?
A mozgásszervi diszkrepancia, a nemi működés "defektje", és a májkárosító hatás már az aktív sportpályafutás idején jelentkezik, a szívkárosító hatás kicsit később - az aktív sport abbahagyása után - nyilvánul meg.
Hogyan lehet védekezni a dopping ellen?
Amikor a szocialista világrend felbomlott, azt gondoltam, hogy a doppingolás is lassan megszűnik, mert ez annakidején politikai ügy volt (NDK, Bulgária, Csehszlovákia), de nem szűnt meg, mert a pénz óriási "motivációt" jelent. Sajnos a pénz hatására a világon nagyon sok helyen "fejfejlődött" a doppingolás. A profi sport akkora nyereséggel jár, hogy emiatt nem lehet kizárni a doppingolást.
Én nagyon élesen tiltakozom azok ellen a fölvetések ellen, amelyek azt mondják, hogy úgysem tudunk a dopping ellen védekezni, így engedélyezzük, és hunyjunk szemet fölötte. Egyrészt, én, mint orvos, minden ellen tiltakozom, ami az egészséget károsítja, másrészt, ha megengednék a doppingszerek használatát, és nem lenne állandó harc ellene, az a közönségre borzasztó negatív hatással lenne.
A sportnak egészségjavító hatása van. Ha nyíltan engednék a doppingolást, akkor mely szülő engedné sportolni a gyermekét?
1988. Dalmadi Zoltán Sportorvos Társaság emlékérme, 1994. Hepp Ferenc emlékérem, 2004. A Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, Az év Sportorvosa kétszer (2003, 2005), 2006. A Magyar Hypertonia Társaság Kongresszusa: legjobb klinikai előadás díj, 2007. Semmelweis Egyetem aranygyűrű, 2008. Semmelweis Egyetem: kiváló TDK nevelő tanár Hobbi: Klasszikus zene, 1984 óta folyamatosan vezet zenei ismeretterjesztő esteket a TF-en, és több más fórumon, mint pl. az Orvosok a zenében sorozatban.
