"A rendszeres testmozgás segíthet visszaadni és javítani erőnlétünket, állóképességünket és rugalmasságunkat, egyszersmind segít gyorsabban kilábalni az akut derékfájdalomból. Éppen ezért fizikai aktivitásunk megőrzése az egyik legcélravezetőbb és széles körben ajánlott módja a derékfájdalom kezelésének" - fogalmaz a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Suzanne McDonough és Michael Thacker, az írországi RCSI egyetem két professzora, illetve Joanne Marley, az észak-írországi Ulster Egyetem szakembere. Mint írják, gerincünk mozgásra, hajolásra és emelésre termett, nem pihentetésre, a rendszeres fizikai igénybevétel pedig erősen és rugalmasan tartja csontjainkat és a lágy szöveteket.
Mitől válik fájdalomcsillapítóvá a mozgás?
A fizikai aktivitás széles körben javasolt terápiás módszer a fájdalommal élő emberek számára, a kutatók ugyanakkor továbbra is vizsgálják, hogyan és miért lehet működőképes, illetve milyen dózisban gyakorolva a legideálisabb a fájdalom csillapításához. A hagyományos nézet elsősorban arra összpontosít, hogy a mozgás milyen hatást fejt ki a gerinc körüli struktúrákra - például a gerincizmok és a hasizmok erősítése révén. Bár ezeket a teóriákat részben alá is támasztják a kutatási eredmények, mégsem adnak teljes magyarázatot arra, miért képes enyhíteni a mozgás a hátfájdalmat.
Egyre több tudományos bizonyíték utal viszont arra, hogy a testmozgás idegrendszerünk működésében is előnyös változásokat indukál. Lényegében arról van szó, hogy közvetlenül befolyásolja, miként érzékeljük a fájdalmat, egészen pontosan csökkenti a potenciálisan káros ingerekkel szembeni érzékenységünket. Ezt a fajta csökkent fájdalomérzékelést edzés által kiváltott hipoalgéziának nevezik. Egy 2019 novemberében a Pain című folyóiratban megjelent tanulmány szerint már egyetlen alkalom magas intenzitású aerob testmozgás (például 15 perc kerékpározás vagy futás) is képes beindítani ezeket a fájdalomcsillapító folyamatokat mintegy fél óra elteltével.
A sportolás fájdalomcsillapító hatását egyéb kölcsönhatásba lépő folyamatok is támogatják, így például az olyan természetes fájdalomcsillapító hatású vegyületek felszabadulása a szervezetben, mint az endokannabionidok, az adrenalin , a noradrenalin, az endorfinok és a szerotonin. Ezek ráadásul nemcsak közvetlenül a fájdalmat csökkentik, de hangulatjavító hatásúak is. Márpedig a fájdalomérzetről ismert, hogy gondolataink és érzéseink is kihatással vannak rá, akárcsak az, hogy mennyiben érezzük úgy, hogy van irányításunk a fájdalom felett.
Vélhetően ugyancsak szerepet játszik a mozgás által kiváltott hipoalgéziában, hogy a fizikai aktivitás hatására új és hasznos kapcsolatok képződnek az idegrendszeren belül. E strukturális változások hosszabb időskálán működnek, mint a mozgás által beindított biokémiai folyamatok, mindazonáltal a kutatók feltételezései szerint hosszabb távon is hozzájárulnak a fájdalom csökkentéséhez. A cikk szerzői szerint a testmozgásról összességében úgy tűnik, hogy még az esetleg közben érzett fájdalom ellenére is képes aktiválni ezeket a fájdalomcsillapító hatásokat.
Maradjunk mozgásban!
Szerencsére nincs olyan specifikus mozgásforma, amely nélkülözhetetlen lenne a derékfájdalom enyhítéséhez. Bármilyen fizikai aktivitás hasznos lehet, beleértve a sportedzéseket és egyéb hétköznapi elfoglaltságokat egyaránt. Fontos azonban, hogy a mozgást mindig az aktuális teljesítőképességünkhöz igazítsuk, majd fokozatosan emeljük az intenzitást, így elejét véve a sérüléseknek. Emellett keressünk olyan mozgásformát, amelyet élvezünk, és amelyet hosszú távon is rutinszerűen tudunk gyakorolni - a fájdalmat ez fogja ugyanis a leghatékonyabb enyhíteni, illetve meggátolni, hogy a későbbiekben visszatérjen a panasz. A sportoláson túl bőven akadnak továbbá más lehetőségek is arra, hogy némi plusz aktivitást csempésszünk a napjainkba. Már az is sokat számít, ha néhány óránként lépcsőzünk egy keveset, valamint nem ülünk túl sokáig ugyanabban a testtartásban. Akár egy álló munkavégzéshez kialakított asztal beszerzését is érdemes lehet megfontolni.
"A hátfájdalmat ritkán okozza valamilyen súlyosabb probléma. Jellemzően egyszerű húzódások és izomfeszültség eredménye, és néhány héten belül magától rendeződik. A legjobb, amit tehetünk, hogy aktívak maradunk és rendszeresen edzünk. Sokkal inkább ez az ajánlott, mint az injekciók és műtétek. Még ha a hátfájdalom tartósnak bizonyul is, és akár hónapokig vagy évekig fennáll, a fizikai aktivitás fokozása az egyik legjobb lehetőség arra, hogy kezelni tudjuk" - hangsúlyozzák a szakértők.