Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csupán a napokban hirdette ki, hogy a koronavírus-pandémia immár nem jelent egészségügyi vészhelyzet, ugyanakkor a legtöbb érintett munkáltató már tavaly visszahozta – részben vagy egészben – az irodai munkavégzést. Nyilvánvaló, hogy ezáltal sokkal könnyebben tudnak az alkalmazottak kollégáikkal érintkezni, szocializálódni, mint a kötelező home office idején, ami összességében pozitív változás. Csakhogy a személyes irodai jelenlétnek akadhatnak negatív egészségügyi hatásai is – főként, ha messziről ingázik valaki a munkahelyére. „A hosszas ingázás a fizikai aktivitás csökkenésével, elhízással és alvászavarokkal hozható összefüggésbe. Emellett, függően az iroda elhelyezkedésétől, az alkoholfogyasztási problémák kialakulásának kockázatát is növeli” – mutat rá a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Jaana Halonen közegészségügyi szakértő és Auriba Raza epidemiológus, a Stockholmi Egyetem két kutatója.
Egészségünkkel fizetünk a sok ingázásért
Halonen és Raza egy 2022 végén lezárult kutatási projekt során vizsgálta a munkába járás egészségügyi hatásait. Mindehhez az alapot egy 2003 óta zajló svédországi egészségügyi felmérés (Swedish Longitudinal Survey of Health, SLOSH) adatai adták. A két kutató hozzávetőleg 13 ezer résztvevő válaszait elemezte a 16-64 év közötti korosztályból. A megkérdezettek egyebek mellett életmódjukról, foglalkozásukról, a munkájuk kapcsán átélt stresszről, illetve általános egészségi állapotukról osztottak meg értékes információkat. Ezenkívül a kutatók számításba vették az alanyok lakó- és munkahelye közötti távolságot, valamint e területek társadalmi-gazdasági helyzetét, hogy jobban megérthessék azok hatásait a válaszadók életmódjára. Az adatfelvételt két alkalommal ismételték meg, 2012 után 2018-ban is.
„Azt találtuk, hogy akik több mint 3 kilométerről ingáznak, azoknál nagyobb arányban fordul elő mozgáshiány és elhízás, valamint rossz alvásminőség” – írja a cikkben Halonen és Raza. Eredményeik szerint nagy különbség látható továbbá azok kárára, akik hetente 40 óránál többet dolgoznak és 5 óránál több időt töltenek utazással, összehasonlítva azzal, mintha csupán 5 óránál kevesebb időt venne el tőlük az ingázás. A szakértők szerint mindebben egyaránt szerepet játszhat, hogy így kevesebb időt tudnak testmozgásra fordítani, illetve több stresszt élnek meg, ami alvászavarok forrásává válhat.
Másfelől a kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a munkahely elhelyezkedése alkoholproblémák melegágya lehet. Legalábbis a felmérésből kirajzolódik, hogy amennyiben az iroda egy magasabb szocioökonómiai státuszú helyen található, valamint ha még a közelben kocsma, bár is működik, úgy nagyobb valószínűséggel jelentkeznek aggasztó alkoholfogyasztási szokások a dolgozóknál. A válaszadók ez utóbbiak kapcsán olyan megfogalmazásokkal éltek, hogy például maguk is érzik, hogy kevesebbet vagy ritkábban kellene inniuk, vagy hogy reggel az első dolguk felhajtani egy pohárral, mert csak így tudják megnyugtatni az idegeiket, esetleg leküzdeni a másnaposságot. Az elemzés eredményei azért is nagyon beszédesek, mert azok a kutatók szerint nem magyarázhatók egyéb tényezők befolyásával, legyen szó akár az életkorról, meglévő krónikus betegségekről, mentális zavarokról, vagy éppen a foglalkozásról.
Hogyan csökkenthetjük a kockázatokat?
A két kutató szerint projektjük ráirányítja a figyelmet arra, hogy a munka milyen sokféle módon lehet kihatással az egyén egészségére. Arra viszont nem tudnak választ adni, hogy mit tekinhetünk tökéletes távolságnak a munkahely és a lakóhely között, illetve hogy helyileg hol a legjobb dolgozni. Mindazonáltal a fizikai aktivitás tekintetében előnyösebbnek tűnik, ha legfeljebb három kilométert kell utazni. Ennek magyarázata részben az lehet, hogy ekkora távot akár kerékpárral vagy gyalog is könnyen meg lehet tenni, továbbá a munkahely közelsége időt spórolhat a dolgozóknak, akik azt munkaidő utáni sportolásra fordíthatják. „Ha viszont a testsúlyról, alvási és ivási szokásokról van szó, akkor az eredmények már nem voltak ennyire egyértelműek” – ismeri el Halonen és Raza, hozzátéve, hogy a témában még bőven akad kutatnivaló a jövőben.
Ez is érdekelhet
Mit tanulhatunk mégis az általuk közölt felfedezésekből? Nos, egyfelől érdemes lehet az ingázást is hangsúlyosabb érvként számításba venni, ha legközelebb munkahelyet váltasz, illetve költözöl. A várostervezők számára szintén fontos lehet nagyobb figyelmet szentelni erre a tényezőre, hogy a dolgozó lakosság könnyebben és gyorsabban meg tudja közelíteni a munkahelyét otthonából akár tömegközlekedéssel, akár gyalog vagy biciklivel. Amit pedig azonnal megtehetsz, hogy amikor csak lehetséges, némi testmozgást csempészel a mindennapi ingázásba aktív utazással: szállj le a buszról egy-két megállóval hamarabb, és a maradék utat tedd meg sétálva. Vagy a vonaton vigyél magaddal rollert, biciklit, és városon belül közlekedj azzal. Ha pedig a kollégákkal rendszeresen beugrotok a nap végén valahova iszogatni, beszélgetni, akkor időről időre válassz inkább alkoholmentes italt – próbálj ki például valamilyen mocktailt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
