Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a magzati fejlődés minden pillanatát nyomon követhetjük, és az esetleges betegségeket kialakulásuk előtt is kiszűrhetik az orvosok. A családtervezés első lépései azonban egészen a fogantatás előtti időszakra esnek, ugyanis a leendő kismama egészségét is fel kell készíteni az előtte álló csodás, ám testileg megterhelő időszakra.
Helyes életmód és vitaminok
Nagyjából három hónappal a fogantatás előtt a nőnek el kell kezdenie a felkészülést: érdemes már ilyenkor egy tudatosabb életmódra váltani, kerülni az egészségtelen élelmiszereket, illetve az olyan káros szenvedélyeket, mint az alkohol és a cigaretta. Már ilyenkor fontos szerepük lehet a magzatvédő vitaminoknak, rendszeres szedésükkel ugyanis számos fejlődési rendellenesség (például a nyitott gerinc, illetve a koponya- és agyhiány) veszélye csökkenthető. Nem egyetlen készítményről, hanem vitaminok egész csoportjáról van szó, melyet a várandósság más-más időszakában kell szedni. A legtöbb ilyen készítmény tartalmaz például folsavat , amelynek túl alacsony értéke növelheti többek között a velőcső-elzáródás kialakulásának a veszélyét is. Nagy arányban tartalmaznak továbbá A-, B-, C- és E-vitaminokat is, melyek mindegyike szükséges a magzat egészséges fejlődéséhez.
Szintén a fogantatás előtt érdemes egy átfogó hormonvizsgálatot készíteni, ezzel ugyanis felmérhető, hogy a női hormonális rendszer tökéletes állapotban van-e a gyermekvállaláshoz. A vizsgálatot vérvétel előzi meg, amelyből megállapítják többek között az anti-müllerian hormon (röviden AMH) szintjét. Az életkor előrehaladtával ennek a hormonnak a mennyisége is csökken, ezzel együtt pedig a petesejtek és tüszők mennyisége is egyre alacsonyabb lesz. Az AMH-val a petefészek-tartalék, és a menopauzáig hátralévő idő jól megbecsülhető. Szintén fontos lehet több hormon mérése is, így a follikulus stimuláló hormoné (FSH), amelynek a petefészek tüszők kifejlődésében van kulcsszerepe, a luteinizáló hormoné (LH), mely a tüszőrepedéséért és a peteérésért felel, valamint a progeszteroné (PROG) mely a terhesség megtartásában játszik szerepet. A számos egészségügyi intézményben elérhető vizsgálati csomagok segítségével a leendő kismama vasháztartásáról, máj- és veseműködéséről , a vérképző rendszerének állapotáról és a szervezetében fennálló különböző gyulladások mértékéről kaphatunk információt. A magzat egészsége szempontjából ezek mindegyikének fontos szerepe van.
Vizsgálatok a várandósság alatt
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az első trimeszterben a nőgyógyászati vizsgálat mellett, egy vér- és vizeletminta-vételből álló laboratóriumi vizsgálatot is elvégeznek, amely felvilágosítást ad a kismama egészségi állapotáról. Ekkor többek között bizonyos fertőzésekkel szembeni védettség és a kötelező vércsoport és ellenanyag meghatározás (melyet esetlegesen további vércsoport és ellenanyag meghatározások követnek a magzat és az anya védelmében) is megtörténik. Az első ultrahangvizsgálat, illetve genetikai szűrővizsgálat is erre az időszakra esik, amelynek eredményeit sok esetben belgyógyászati vizsgálattal is kiegészítik.
A második trimeszterben a kismama a védőnővel is sűrűbben találkozik, aki az egészségügyi adatait is rendszeresen feljegyzi. Ebben az időszakban egy cukorterheléses vizsgálatot is elvégeznek, amelyből kiderülhet, hogy fennáll-e a terhességi cukorbetegség veszélye. Emellett egy újabb laborvizsgálatra is sor kerül, hogy felmérjék, szükség van-e például vitaminok, ásványi anyagok nagyobb mértékű pótlására.
A legtöbb vizsgálatra az utolsó, vagyis harmadik trimeszterben van szükség, ilyenkor már a magzat méreteit és helyzetét, a méhlepény állapotát és a magzatvíz mennyiségét is rendszeresen figyelik. A szülés pillanatához közeledve egy utolsó laboratóriumi vizsgálatot is elvégez az orvos.
Legjobban: