Ha a fiatalság megőrzéséhez keresnénk tippeket az interneten, tanácsok tucatjaival találnánk szembe magunkat. Egy elmélet szerint minden embernek van egy kronológiai és egy biológiai életkora. Az előbbi a születésünktől eltelt évek számát mutatja, míg az utóbbi azt, hogy testünk állapota alapján hány évesnek tűnünk. A biológiai életkor jelentősen függ a genetikánktól, ám az életkörülményeink és az életmódunk is nagy hatást gyakorolnak rá. Emiatt pedig akár kis változtatásokkal is elérhetjük, hogy a biológiai életkorunk alacsonyabb legyen, mint a kronológiai. Sokan a gyakori áfonyafogyasztásban vagy a jógázásban látják a hosszú és egészséges élet titkát, míg mások szerint a legfontosabb, hogy ne magányosan öregedjünk meg. Egy biztos: ha odafigyelünk a The Guardian cikke által javasolt dolgokra, hosszabb ideig megőrizhetjük életerőnket.
Álljunk pozitívan az öregedéshez
Az emberek több mint 80 százaléka azt állítja, hogy fiatalabbnak érzi magát a koránál, ám ennek hátterében Dr. Serena Sabatini kutató szerint jellemzően az áll, hogy a társadalom negatív dologként értékeli az öregedést. A szakértő kutatási eredményei alapján azonban azt lehet mondani, hogy egészségesebben és kevesebb szorongással övezve öregszenek meg azok, akik jó példákat is láttak a megöregedésre, például aktív életet folytatott nagyszüleik révén. Ezzel szemben azok, akik csak egy szükséges rosszként gondolnak az időskorra, kevesebbet is tesznek azért, hogy tovább egészségesek és fittek maradjanak.
Figyeljünk oda, mit eszünk
Az életkor előrehaladtával sejtjeink károsodnak, és ennek nyomán gyulladások alakulnak ki, amelyek hozzájárulnak a gyorsabb öregedéshez, valamint az egészségi állapot drasztikusabb romlásához. Stacey Lockyer táplálkozástudományi kutató azonban úgy látja, hogy az egészséges, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozás – mint például a mediterrán étrend és a DASH-diéta – jelentősen csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, egyes ráktípusok, illetve a korai elhalálozás kockázatát is.
Egészségünk minél hosszabb távú megőrzése érdekében a szakértő azt ajánlja, hogy étrendünk összeállításakor részesítsük előnyben a gyümölcsöket, a zöldségeket, a teljes kiőrlésű gabonákat, a fehérjedús táplálékokat – beleértve a hüvelyeseket és a dióféléket is – , a kevésbé zsíros húsú halakat, a tenger gyümölcseit, a baromfit, a sovány húst és a zsírszegény tejtermékeket. Ezzel egyidőben mellőzzük a feldolgozott húst, valamint a magas telítettzsír-, cukor- és sótartalmú ételeket, például a süteményeket és az egyéb nassolnivalókat. Egy ilyen étrend követésével ráadásul bizonyítottan késleltethetjük akár több évvel is az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlást is, amely különösen lényeges azok esetében, akik családjában már előfordult a demencia.
A kiegyensúlyozott táplálkozás Lockyer szerint egyben azt is jelenti, hogy nincs szükség étrend-kiegészítőkre sem. Csupán a D-vitamin pótlása javasolt októbertől márciusig a csontok és az izmok egészségének megőrzéséhez.
Egy másik táplálkozástudományi szakember, Ayela Spiro pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az utóbbi években egyre több dolgot kiáltottak ki „szuperélelmiszernek”, ezeket az állításokat érdemes fenntartásokkal kezelni. Tény, hogy azok, akik gyakran fogyasztanak áfonyát és epret, jobb egészségi állapotnak örvendhetnek, ám nem szabad elfelejteni, hogy aki naponta eszik ilyen szupergyümölcsöket, annak valószínűleg egy sor további egészséges szokása is van. Mindez együttesen járulhat hozzá az egészségesebb öregedéshez. „A lényeg inkább a változatos és növényi élelmiszerekben gazdag étrend biztosítása” – erősítette meg Spiro.
Ügyeljünk a testsúlyunkra és mozogjunk
Egy elhízott személy esetében a testsúly mindössze 3 százalékának leadása is óriási előnyökkel jár, így ugyanis jelentősen csökken a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Ebben és egészségi állapotunk további javításában pedig nem meglepő módon a rendszeres testmozgás is kulcsszerepet játszik. Ha rendszeresen edzünk, az segít normális tartományban tartani a vércukorszintet, a vérnyomást és a testsúlyt, valamint mérsékli a szívbetegségek rizikóját. Egészségünk érdekében nagyon fontos lenne tehát, hogy a testmozgást a napi rutinunk olyan természetes részének tekintsük, mint akár a napi kétszeri fogmosást – vallja Benjamin D. Levine sporttudomány professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakember kutatásai során azt találta, hogy még az is nagyon sokat számít, ha csupán középkorúként, de legalább elkezdjük a rendszeres edzést. Így ugyanis visszafordíthatjuk a szívizommerevség káros folyamatát, amely előbb-utóbb szívelégtelenséghez vezetne. A szakértő azt javasolja, hogy hetente 4-5-ször eddzünk. Ebből egy alkalom nagy intenzitású edzés legyen, és emellett 2-3 közepes és 1 alacsony erősségű edzést is tervezzünk be – de akár heti ötször 30 perc tempós séta is megteszi. Lényeges továbbá az állóképességünk, egyensúlyunk és rugalmasságunk folyamatos fejlesztése is. Levine hatékony megoldásnak tartja egyebek mellett a pilatest, az erősítő jógát és a tai chit is.
Éljünk közösségi életet és kísérletezzünk
Bár nem teljesen világos, hogy miért, de a magány egyértelműen rosszul hat az egészségünkre: növeli például a szívbetegség, a demencia és a depresszió kockázatát is. A magányt azonban hatékonyan leküzdhetjük, ha olyan társaságot keresünk, ahol feltöltődhetünk és önmagunk lehetünk. Bátran vágjunk bele akár egy új szakma vagy nyelv megtanulásába is, akárhány évesek is vagyunk. Ezzel ugyanis nem csupán a közösségi életünket bővítjük, hanem fenntartjuk a szellemi aktivitást is, ami szintén elengedhetetlen az egészséges öregedéshez, illetve a szellemi frissesség megőrzéséhez.
Ezeket is érdemes megfogadni
Biológiai életkorunk gyors növekedését megfékezhetjük azzal is, ha leszokunk a dohányzásról, illetve ha a változókor beköszönte után a korábbinál nagyobb figyelmet szentelünk önmagunknak. Mivel a menopauza után felgyorsulhat a csontritkulás, valamint jelentősen nőhet a szívbetegségek kockázata, érdemes gondoskodni a kalcium és D-vitamin pótlásáról.
Ez is érdekelhet
Igen elterjedt az a tévhit, mely szerint az idősebbeknek kevesebb alvás is elég. Ez a hiedelem ráadásul eléggé káros is, hiszen emiatt az idősebbek figyelmen kívül hagyhatják alvászavaraikat. A rossz alvást azonban már több szakértő is összefüggésbe hozta a kognitív funkciók romlásával, valamint a depresszióval és a szorongással is. Ne vegyük tehát félvállról az alvási nehézségeket, és bátran kérjünk szakértői segítséget vagy tanácsot alvásproblémáink megoldásához. Legalább ilyen fontos az is, hogy kellő figyelmet szenteljünk bőrünknek is. Ha ugyanis elhanyagoljuk az arcbőrünket, akkor fáradtabbnak és idősebbnek fogunk látszani.
