Ahogy már korábban megírtuk, minden tizenkettedik nőnek megvan az esélye arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az, hogy egyeseknél pontosan mi váltja ki a kóros sejtek kontrollálatlan növekedését és szaporodását, nem világos. Az viszont már ismert, hogy bizonyos hormonális, genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők növelhetik a mellrák kialakulásának valószínűségét. Az alábbiakban tehát a leggyakoribb rizikófaktorokat mutatjuk be a Health gyűjtése alapján.
Nem
A nők körében sokkal nagyobb a mellrák kockázata, mint a férfiak esetében. Az Egyesült Államokban élő nők között például nyolcból egynél kialakul élete során valamikor ez a ráktípus. Ezzel szemben az amerikai férfi körében csupán egy a 800-hoz az esélye annak, hogy emlőrákot diagnosztizáljanak náluk. A legtöbb férfinél leginkább az idősebb kor jelent kockázatot. Az „erősebbik nem” képviselői körében átlagosan 71 éves korban állapítják meg a mellrákot.
Kor
Az emlőrák kockázata egyre magasabb lesz, ahogy egy nő öregszik. Éppen ezért már 35-40 éves kortól ajánlott 1-2 évente elmenni egy mammográfiás vizsgálatra. A legtöbb nőnél egyébként 50 év felett alakul ki a mellrák, de akár 30 éveseknél is előfordulhat.
Előzmények
Akinél már felfedeztek korábban – nem rákos – elváltozásokat az emlősejtekben vagy a tejtermelő mirigyekben, azoknál nagyobb az esély, hogy később emlőrák is kialakuljon. Természetesen az is növeli a rizikót, ha a családban már volt valaki mellrákos, illetve az is, ha már mi magunk is küzdöttünk ezzel a betegséggel. Ha tehát az egyik mellünkben már kialakult rákos elváltozás, mindig benne van a pakliban, hogy a másikban is megjelenik.
Az első menstruáció, a szülés és a menopauza időpontja
A megfigyelések szerint bizonyos életesemények – illetve az azzal járó hormonális változások – időpontja is befolyásolhatja az emlőrák kockázatát. A szakemberek szerint nagyobb a mellrák esélye azoknál a nőknél, akik
- 12 éves koruk előtt kezdtek el menstruálni,
- 30 éves koruk után szültek gyermeket,
- és/vagy 55 éves koruk felett kezdték a változókort.
Alkoholfogyasztás
Talán nem meglepő, ha az mondjuk, hogy az alkoholfogyasztás az összes daganatos megbetegedés esélyét megnövelheti, így a mellrákét is. A kutatások szerint minél több alkoholt iszik egy nő, annál nagyobb a mellrák kialakulásának veszélye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sugár- és hormonterápia
A kutatások szerint azoknál is nagyobb az esélye a mellrák kialakulásának, akik gyermekként vagy fiatalként átestek valamilyen mellkasi sugárkezelésen. Szintén fokozott a rizikó azok körében, akik hormonterápiával enyhítik/enyhítették a menopauza kellemetlen tüneteit. Ez különösen az ösztrogént és progeszteront kombináló kezelések esetén igaz.
Gyermektelenség
Azok a nők, akik életük során soha nem voltak várandósak, nagyobb eséllyel néznek szembe valamikor a mellrákra, mint azok, már legalább egyszer teherbe estek korábban.
Túlsúly vagy elhízás
A menopauzán átesett nőknél jelentősen megnöveli a mellrák kockázatát magasabb testzsírszázalék. A kutatások azt sugallják, hogy ennek hátterében az ösztrogént termelő extra zsírsejtek állhatnak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy akár olyan embereknél is kialakulhat a mellrák, akik egyáltalán nem vagy alig rendelkeznek kockázati tényezővel. Közben pedig az is előfordulhat, hogy valakinél akár az összes rizikófaktor felismerhető, mégsem lesz emlőrákja az illetőnek. Mindenesetre a legtöbb, amit tehetünk, ha tisztában vagyunk a súlyosbító körülményekkel, és nagyobb figyelmet fordítunk a megelőzésre és az önellenőrzésre.
Legjobban: