Péter vegyészként pont rákgyógyszerek kutatásával foglalkozik, lassan 20 éve. Döbbenetes, de doktori disszertációját éppen emlőrák ellenes vegyületekből írta. Szakmai oldalról emiatt már eleve volt rálátása a témára, így különösen kellemetlen meglepetésként érte, amikor tavaly tavasszal kiderült: feleségénél fellépett a betegség.
"Amikor kitapintott a mellében egy csomót, rögtön elmentünk ultrahangra. A vizsgálatot magánellátáson végeztettük el, mert az állami rendszerben két hónapot kellett volna várnunk. Ezt nem akartuk kockáztatni, hiszen a daganatos betegségeknél az időfaktor nagyon fontos tényező. Azt már a vizsgálat után sejteni lehetett, hogy a daganat valószínűleg rosszindulatú: nem körülírt elváltozásról volt szó, mint amilyenek a jóindulatú tumorok , hanem olyanról, amely átmenettel ment át az ép szövetekbe. Amikor ezt megtudtam, olyan érzésem volt, mintha rám borult volna valami" - emlékszik vissza Péter. Felesége idén lesz negyvenéves, így mammográfiára még nem kellett járnia, ezért ha a csomót nem vette volna észre, ki sem derült volna időben a betegsége.
Biopszián utáni dilemma
A képalkotó vizsgálat után az asszony emlőelváltozásából biopsziát vettek, azt vizsgálták citológiai módszerekkel. "Ebből már egyértelműen látszott, hogy karcinómáról van szó, ami az emlőrák leggyakoribb típusa. Eléggé gyorsan nő, viszont eléggé jól gyógyítható. Azt tudtuk, hogy az emlőrák valamennyire szerencsés daganattípus, mert viszonylag hamar észre lehet venni, így terápiáját is hamar meg lehet kezdeni. Az ezzel kapcsolatos munkát meg is kezdte egy onkoteam" - emlékszik vissza a férj.
Hozzáteszi: fontos, hogy ebben a folyamatban részt vegyen egy hozzátartozó is, a betegek ugyanis félnek a daganatos betegségektől, szükségük van a támogatásra, arra, hogy az orvosoknak címzett kérdéseket előre összeírják. "Nálunk műtét előtti kemoterápiát javasoltak azért, hogy a tumor mérete csökkenjen. Meghallgattuk egy másik onkoteam véleményét is egy másik kórházban, ott először masztektómiát, tehát az emlő teljes eltávolítását javasolták, és csak utána kemoterápiát. Gondban voltunk, hiszen két orvoscsapat két különböző terápiát javasolt. Ekkor kezdtem el átnézni a szakirodalmat, és úgy találtam, hogy a műtét előtti kemoterápiának jobbak a túlélési esélyei. Emiatt elmentünk egy harmadik kórházba, ahol egy nagyon tapasztalt orvossal beszéltünk. Ő is a műtét előtti kemoterápiát javasolta. Én hozzátartozóként igyekeztem 100 százalékos támasza lenni a feleségemnek. Erős nő, de egy ilyen helyzet mindenkit nagyon megvisel" - magyarázza Péter.
Nem világ vége a paróka
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felesége meg is kezdte a kemoterápiát , összesen hat adagot kapott. A kemoterápiás fogadóhelyiségbe Péter is beült vele, ami nem jellemző. Ezekben a helyiségekben körben ülnek a betegek, nagyjából három órán keresztül kapják az infúziót. "Igyekeztem mindenkiben tartani a lelket, csodáltam a nővérek munkáját is. Nagyon precízen, nagyon lelkiismeretesen végezték ezt a nehéz munkát. Az első három kemoterápia nagyon erős volt, ezektől mindenki fél, hányingert okoznak, kihullik tőlük a betegek haja. Ez nálunk is így történt: pénteken kaptuk az első kezelést, a feleségem éjjel rosszul is lett. Később elkezdett hullani a haja is, pár hét múlva én vágtam le nullás géppel. De ez sem baj: az orvosok felírnak parókát, rengetegféléből lehet választani, lehet olyat találni, ami megfelelő, ami maximálisan hasonlít az eredeti frizurához" - avat be a részletekbe Péter.
Hozzáteszi, hogy a második három kemoterápiát ősszel már műtét követte, de addigra a daganat mérete jelentősen csökkent. Ezt már kezelésről kezelésre tapintással is érezni lehetett, gyakorlatilag minden kemoterápia megfelezte a tumor méretét. A harmadik kezelés utáni képalkotó vizsgálatnál már azt tudták mondani, hogy nincs szükség teljes melleltávolításra, elég a kis tumorágy eltávolítása. A műtét emiatt szolid lehetett, igazából semmilyen nyoma nincs. Péter kiemeli, hogy ha ez nincs is mindig így, a helyreállító technikák nagyon fejlettek, emiatt a nőknek nem szabad félniük az operációtól.
Őszintén a gyerekekkel
Amikor a tumort kimetszették, nézték a molekuláris hátterét, ez alapján döntöttek a további kezelésről. "Nálunk ösztrogén-progeszteron receptorokat találtak, a daganatot ezek a hormonok serkentették. Emiatt a feleségem olyan gyógyszert kapott, ami az ösztrogén és a progeszteron termelését nyomta el, aminek következtében az esetlegesen megmaradó tumoros sejtek is elpusztulnak" - mondja Péter. Felesége az idei év elején még kapott 15 alkalommal sugárkezelést, de annak, legalábbis a kemoterápiához képest különösebb mellékhatása már nem volt.
"A helyzetünkkel az egész család tisztában volt. Két kisiskolás gyerekünknek is elmondtuk, hogy anya beteg , súlyos betegsége van, de meg tud gyógyulni. Elfogadták, amit segített, hogy a helyzetet nem démonizáltuk. Az ilyen dolgokat tudni kell kezelni, ilyesmi bárki életében bekövetkezhet" - meséli Péter.
Interjúalanyunk szerint így visszatekintve mindent ugyanígy csináltak volna, döntéseik mind jónak bizonyultak. A férj felesége mellett más nőkkel is beszélgetett a témáról, tőlük is tudott meg hasznos tanácsokat. Például, hogy a kemoterápia alatt jó fagyasztott gyümölcsöt szopogatni, amely egyrészt kellemesen hideg, másrészt csökkenti a hányingert. Péter kiemeli azt is: ebben a helyzetben semmit nem számít, hogy valakinek nem magánemberként mennyire van rálátása a kérdésre: hiába foglalkozott maga is behatóbban az emlőrákkal, felesége betegsége ugyanúgy letaglózta, mint azokat, akik a kérdéskörről semmit nem tudnak.
