Az áprilisban megválasztott kormány már első nyilatkozataiban is egy demográfiai súlypontú kormányzás képét festette le a következő négy évre. Ahhoz azonban, hogy a népességfogyást legalább lassítani lehessen, a családtámogatások és a gyermekvállalásra ösztönző intézkedések mellett a súlyos strukturális és finanszírozási problémákkal küzdő egészségügyhöz is hozzá kell nyúlni. A várható élettartam Magyarországon átlagosan öt évvel alacsonyabb, mint az Európai Unióban, ezért a 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) azt javasolja, hogy a halálozási arány csökkentése is legyen kiemelt területe a demográfiai súlypontú kormányzásnak. Ehhez szerintük elengedhetetlen a hazai gyógyszerkassza bővítése, valamint a legújabb, innovatív gyógyszerek támogatásba fogadása.
A visegrádi átlagot kellene elérnünk
A magyar gazdaság a tavalyi évben négy százalékkal növekedett, ami az egészségügyi kiadások emelkedésében is megmutatkozott. A nettó gyógyszertámogatási kiadások azonban nem követik ezt a trendet, sőt GDP-arányosan a visegrádi országok közül egyedül hazánkban csökkent ez a mutató - mondta el Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója. A visegrádi országok közül 2010-ben a szlovák állam fordította GDP-arányosan a legtöbbet, 1,6 százalékot a gyógyszerek finanszírozására, ekkor a magyarok nagyjából a csehekkel együtt a GDP 1,25 százalékát költötte erre. Nálunk 2011-től, a Széll Kálmán Tervben foglalt gyógyszerkiadási megszorításokkal kezdett zuhanni a mutató, jelenleg a magyar támogatások a GDP 1,1 százalékát sem érik el.
A visegrádi átlagot (nagyjából 1,2 százalékot) egyébként a lengyelek húzzák le drasztikusan, akik még nálunk is kevesebbet, a GDP nagyjából 0,8 százalékát különítik el erre a célra, ám az elmúlt években még náluk is emelkedett némileg a gyógyszerköltésre fordított összeg. Összességében a magyarországi gyógyszerköltések az elmúlt tíz évben alig nőttek, reálértékben pedig a tíz évvel ezelőtti szint alatt vannak. Eközben ráadásul a gyógyszeripari terhek megnégyszereződtek, ami ellehetetleníti a kormányzat által elvárt innovációt - hangsúlyozta az igazgató.
Szerinte a magyar gazdaság fejlődése is lehetővé tenné, hogy a gyógyszerköltéseket legalább a V4 országok nettó gyógyszerkiadásának reálértéken számolt átlagára emeljük, és az a későbbiekben is követhetné a GDP bővülésének arányát. Hozzátette: fontos lenne a gazdasági válság idején bevezetett, ám nagyrészt azóta is élő adóterheket racionalizálni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lassan jutnak el hozzánk az új készítmények
Nemcsak ebben vagyunk elmaradva a visegrádi országoktól, az új terápiákhoz is sokkal később juthat hozzá egy magyar beteg, mint egy cseh vagy szlovák. Magyarországon legutóbb két éve volt érdemi gyógyszerbefogadás , miközben a V4-es országoknál ez körülbelül fél évet vesz igénybe - az átlagos befogadási idő Szlovákiában 180, Csehországban pedig 165 nap. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által törzskönyvezett készítmények kevesebb mint 40 százaléka juthat el így a magyar betegekhez. Az AIPM javasolja továbbá a gyorsabb, rugalmasabb és kiszámíthatóbb gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítását, különös tekintettel a régóta húzódó, már eldöntött befogadások kihirdetésére, valamint a jelenleg meglévő adminisztratív és technikai akadályok lebontására.
Ez is érdekelhet
Jelenleg mintegy 70 innovatív gyógyszer és terápiás eljárás van Magyarországon társadalombiztosítási várólistán, melyek többek közt a sclerosis multiplex, az asztma, a szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, a gyomor-, vastagbél-, emlő- és tüdőrák meghatározott altípusainak terápiájában jelentenek segítséget - magyarázta Dr. Holchacker Péter. Emellett azonban kiemelt számú klinikai kutatást futtatnak Magyarországon az innovatív gyógyszergyártó cégek, évente pedig 17-20 ezer beteg jut hozzá olyan készítményhez, amely még klinikai programban fut, de sokak számára az egyetlen reményt jelentheti a gyógyulásra.
