A veserák gyógyszeres kezelése az elmúlt 10 évben forradalmi változásokon ment keresztül. Ma már olyan okosgyógyszerek is vannak, amelyek a vérben lévő növekedési faktorok blokkolásával segítik a daganat elleni harcot.
A klinikai onkológia és egyik legfőbb társtudománya, a molekuláris patológia alapkutatásai révén már régóta tudjuk, hogy a vesedaganatok, különösen a világossejtes vesesejtes karcinóma rendkívül dús érhálózattal rendelkező, úgynevezett magasan erezett daganattípus. Növekedése tehát intenzív érújdonképződéssel jár, ami szükséges ahhoz, hogy a primer vesetumor vér és tápanyagellátása biztosítva legyen. Az alapkutatások révén ismertté váltak olyan vérben keringő növekedési faktorok, valamint a daganatos sejtek felszínén, illetve a sejteken belül elhelyezkedő receptorfehérjék is, amelyek a biológiai működés gátlása révén hatékonyan gátolni tudják a daganatos erek képződését, így a primer vesetumor növekedését és áttétképző hajlamát. Azokat a modern okosgyógyszereket, amelyekkel így tudják kezelni a daganatos betegeket, összefoglalóan angiogenezis gátlóknak nevezik.
Ezek gyógyszeres stratégiája azon a felismerésen alapul, hogy a vérben lévő növekedési faktorok parancsára a daganatos ereket felépítő sejtek úgy osztódnak, hogy az osztódást sürgető parancs a daganatos sejteken belüli jelátviteli rendszerek segítségével terjed. Ha tehát ennek a parancsnak a terjedését leállítják, a daganatos ereket alkotó sejtek osztódása is leáll. Az angiogenezis gátló gyógyszerek között találunk olyan fehérjetermészetű immunglobulint (monoklonális antitestet), amely semlegesíti a vérben keringő növekedési faktor fehérjét, valamint olyan gyógyszereket is, amelyek a daganatos sejtek felszínén és a sejteken belül elhelyezkedő, enzimatikus jeltovábbítókat gátolják (kináz-inhibítorok). Utóbbi típusú gyógyszerek egyik elsőként törzskönyvezett képviselője tekinthető ma az áttétes veserák első vonalú kezelésében a referencia standard készítményének, és hála a tudomány folyamatos fejlődésének, ma már olyan törzskönyvezett gyógyszerek is vannak, melyek másod- és többed vonalban is alkalmazhatóak, ha az első vonalú standard terápiára a daganat rezisztenssé válik. Ezek alkalmazásával a betegek túlélése jó életminőség mellett növelhető jelentősen.