A kemoterápiát kiegészítő célzott immunterápia a limfóma agresszívebb típusainál legalább harmadával emeli a gyógyultak arányát. Emellett a korszerű patológiai és képalkotó diagnosztikai eljárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek kezelése egyre eredményesebb legyen.
Az új kezelési eljárás nem csak az agresszív betegségtípusnál hozhat komoly eredményeket, hanem a mérsékelten agresszív, úgynevezett indolens limfómáknál is. Ezeknél az immunterápia és az új gyógyszerek alkalmazása mellőzhetővé is teheti a kemoterápiát ? mondja dr. Demeter Judit, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora a Limfóma Világnap alkalmából. A Semmelweis Egyetem közleményében a főorvos kiemeli, hogy évente több ezer esetben diagnosztizálnak limfómát Magyarországon, maga a betegség pedig nagyon sokarcú: csaknem hatvan alfaja ismert.
Mivel a limfóma többnyire általános tünetekkel jár, sajnos sokszor csak előrehaladott stádiumban ismerik fel, és a betegek csak ekkor kerülnek hematológushoz. Pedig a korai felismerés nagyon fontos, lévén az érintettek csaknem 30 százaléka olyan gyorsan osztódó sejtekből kialakuló agresszív limfómától szenved, amelynek gyógyításában komoly áttörés történt az utóbbi években. Az eredményeket az javította nagyban, hogy a hagyományos kemoterápiás kezelést célzott immunterápiával egészítették ki, amely akár 30 százalékkal is növelheti a gyógyulási esélyeket. Ma már tudjuk azt is, hogy az immunrendszer támogatása, és ezáltal a daganatos sejtek pusztítása szintén kulcsszerepet játszik a terápiában.
Ez is érdekelhet
A professzor kiemeli, hogy a sikeres kezelésben komoly szerepe van a diagnosztikának, azon belül is a PET CT használatának. Ennek oka, hogy segítségével pontosabban meg tudják határozni a betegség kiterjedését, majd a kontrollok alkalmával is követni tudják a kezelés eredményességét. Demeter Judit fölhívja a figyelmet arra is, hogy a kezdeti panaszok miatt ? kiütések, viszketés, jelentősebb fogyás, láz, éjszakai izzadás ? sokan csak bőrgyógyászhoz, reumatológushoz, gasztroenterológushoz fordulnak, a diagnózis felállítása emiatt is késlekedhet. A hematológus professzor emiatt kiemeli annak fontosságát, hogy a más szakterületeken dolgozó orvosok is felismerjék az olyan tüneteket, mint például a gerincpanaszok és a csontfájdalom, ezek észlelésekor pedig kérjenek vérsejtsüllyedés és összfehérje meghatározást is. Alapvető lenne az is, hogy tudják hova, mely centrumokba irányíthatják tovább a limfóma-gyanús betegeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
