Legyen szó akármilyen bőrtumorról, annak kialakulásában fontos rizikófaktor a napsugárzás. A laphámrák esetében a napsugárzás kumulatív mennyisége a meghatározó, tehát az, hogy valaki összesen mennyi időt tölt a napon, míg a bőr alapi (bazális) sejtjeiből kiinduló bazalióma esetében inkább a bőrleégéseknek van oki szerepe. A mindennapi gyakorlatban a napvédő krémek használata csak a laphámrák kockázatát csökkenti lényegesen, ugyanakkor a nagyobb D-vitamin-szint csökkent laphámrák és bazaliómakockázattal is együtt jár - derül ki a D-vitamin-hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok által kiadott D-vitamin konszenzusból.
Veszélyes a gyermekkori legégés
A tanulmány kitér arra is, hogy a melanoma esetében a genetikai rizikófaktorok, az anyajegyek megjelenése mellett (a legtöbb melanoma újonnan keletkezik, de legalább 30 százalékuk meglévő anyajegyből fejlődik ki) a gyerekkori bőrleégéseknek van kóroki szerepe. Ismert az is, hogy a nagy halálozási kockázattal járó melanoma progresszióját, halálozását és a visszaesések számát előnytelenül befolyásolja a D-vitamin-hiány. Magyarán a bőrrákok kockázatát mind a kis D-vitamin-szint, mind a túlzásba vitt napozás növeli. Ezért mondják azt, hogy a D-vitamin és a bőrrák kockázata egy U alakú függvénnyel írható le.
Utóbbi jól szemlélteti, így viszonylag könnyen érthetővé teszi, hogy is néz ki az összefüggés. Arra mutat ugyanis rá, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján erősségtől függően napi 10-30 perces, a testfelszín 15 százalékát (az arcot, a karokat és a vállakat) érintő napsugárzás szükséges ahhoz, hogy meglegyen a kellő mennyiségű D-vitamin-szintéziséhez szükséges UV B sugárzás, ugyanakkor ne növekedjen a bőrrákok kockázata. Az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás mindenképp rizikónövelő.
A fokozódó bőrrákkockázaton felül a túlzott napozás azért sem szerencsés, mert az egyszeri nagyobb napfénybehatás nem jár együtt lényegesen több D-vitamin-termeléssel. A konszenzus kiemeli azt is, hogy Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV B besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas D-vitamin szintetizálására, ebben az időszakban mindenképp szükséges olyan gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt szedni, ami D-vitamint tartalmaz. Már csak azért is, mert az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása a bőrben UV B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
