Az orvosi Nobelnél a látás is középpontba került

Idén megosztva kapta három tudós az orvosi-élettani Nobel-díjat, közülük kettő pedig egy olyan hatóanyag kifejlesztésével szerzett magának hírnevet, amely egy vakságot okozó, tízmilliókat veszélyeztető, parazita által előidézett szembetegségre jelent megoldást. A WHO terve szerint az új gyógyszereknek köszönhetően 10 év múlva teljesen eltűnhet a kór.

Idén megosztva kapta három tudós az orvosi-élettani Nobel-díjat, közülük kettő pedig egy olyan hatóanyag kifejlesztésével szerzett magának hírnevet, amely egy vakságot okozó, tízmilliókat veszélyeztető, parazita által előidézett szembetegségre jelent megoldást. A WHO terve szerint az új gyógyszereknek köszönhetően 10 év múlva teljesen eltűnhet a kór.

Fertőző betegségek, köztük egy súlyos szembetegség kutatásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Az elismerést három tudós megosztva kapja, eredményeik pedig a gyógyszeripari kutatásokhoz tettek hozzá sokat: tömegeket érintő trópusi betegségek kezelését tették sokkal hatékonyabbá. Az egyik ilyen betegség a folyami vakság (onchocerciasis), amelyet fonálféreg-fertőzés okoz, és amely a szaruhártya gyulladásos megbetegedése. Ennek kezelésében jelentett hatalmas előrelépést Omura Szatosi és William C. Campbell munkája. Felfedezésük a gyógyszerek egy olyan új generációjának megalkotásához vezetett, amely rendkívüli hatékonysággal győzi le a paraziták okozta betegségeket, köztük a folyami vakságot. A két tudós által felfedezett hatóanyag segítségével radikálisan sikerült visszaszorítani utóbbi előfordulását, de segítségével hatékonyan kezelhetők más élősködők által okozott betegségek is.

Maga a folyami vakság a trópusi területeken rengeteg embert érint: a vele való fertőződés veszélyének 50 millió ember van kitéve, jelenleg pedig 18 millió fertőzöttről és 270 ezer ezen kór miatt megvakult betegről tudnak. A betegség főképp Afrikában van jelen, de harmincnál több országban fordul elő. Mint Jan Andersson, a díjat odaítélő bizottság egyik tagja kiemelte, a két kutató munkájának köszönhetően az Egészségügyi Világszervezetnek már működő terve van arra vonatkozóan, hogy a betegség 2025-re eltűnjön.

A két kutató a díjat azért kapja együttesen, mert a fertőző betegségek kezeléséhez használt hatóanyag kifejlesztéséhez mindkettejük munkájára nagy szükség volt. Szatosi volt az, aki a talajban élő Streptomyces baktériumokkal végzett kutatásokat, majd izolált és tenyésztett ki olyan törzseket, amelyeket hasznosnak vélt a kórokozók elleni küzdelemben. Ezek egyike lett a Streptomyces avermitilis, az új készítmény forrása. Ezt a törzset tovább vizsgálva fedezte fel Campbell a Streptomyces avermitilis hatékonyságát: a tudós állatoknál mutatta ki, hogy a baktérium legyőzi a parazitákat. A hatóanyag kémiai módosítás után még hatékonyabb lett: amikor embereknél vizsgálták az élősködők okozta betegségek elleni hatását, egyből látványos sikereket értek el vele.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.