Legyen gyanús az olyan oldal, ahol:
A lakosság közel kétharmada az interneten néz utána az egészségügyi problémáknak; a tünetei alapján szóba kerülő vizsgálatokról, kezelési lehetőségekről onnan gyűjt információt. Még azt megelőzően, hogy orvosát egyáltalán felkeresné, tanácsot kérne gyógyszerésztől vagy bárkitől, aki ért az adott témához. Hogy a diagnózis felállításáig három emberből kettő ezt teszi, nemcsak feltételezés, hiszen már felmérések is - egyebek mellett az a reprezentatív kutatás, amelyet a Szinapszis készített itthon 2015 nyarán - rámutattak. A gond ezzel, hogy az interneten hemzsegnek az álhírportálok, illetve az olyan szenzációhajhász oldalak, amelyeknek egyetlen célja van: olyan termékeket a betegekre sózni, amelyek hagyományos boltokban és patikákban nem véletlenül nem kaphatóak.
Vadászat a betegekre
Az interneten olyan féligazságok, egészségügyi tanácsok is keringnek, amelyek kifejezetten ártalmasak. Ezeket muszáj valahogy elkülöníteni az értékes tartalmaktól. Az például intő jel, ha a cikk már első ránézésre hatásvadász vagy éppen ócsárolja az orvosokat. A kemoterápiánál sokszor hatékonyabb csodaszerek, a veszélyesnek kikiáltott gyógyszerek ugyancsak klasszikus felütései az ilyen írásoknak. Szintén gyanúsak az olyan cikkek, amelyek feltűnően szívhez szólóak, beteg gyereket helyeznek középpontba azzal, hogy csakis valamilyen csodaszer - például B17 vitamin - segítségével gyógyulhatnak meg, amelyeket pedig nehéz beszerezni és nem támogatják használatukat az orvosok.
A rémhírterjesztés és a hergelés klasszikus eszköz: lényege, hogy az emberi pszichére hat. Nem is kicsit: a pszichológiai kutatások bő fél évszázadon át nem foglalkoztak az érzelmekkel, mert nem tudták, miképpen lehet ezeket kutatni. Az utóbbi 25-30 évben viszont már vannak erre is eszközök, a kutatások pedig meglepő eredményt hoztak: kiderült, hogy az érzelmek még a leginkább racionális, logikus gondolkodásban is alapvető szerepet játszanak. Az érzelmekre, indulatokra építő cikkeknek jellemző sallangjaik is vannak: ilyenek a "semmihez sem értő" orvosok, az "információkat direkt visszatartó" gyógyszercégek jellegű közlések. Klasszikus kifejezés a "gyógyszermaffia" és a "gyógyszerlobbi" is.
Folyamatos kérdések
Az internetes oldalakról az álhírek, tévinformációk olyan szinten dőlnek, hogy külön blogok is foglalkoznak velük. Legismertebb a Ködpiszkáló , amely 2011 óta, tehát már hat éve működik. "A blog amiatt indult, mert az ismerőseimtől folyamatosan érkeztek a kérdések: mindig engem kerestek akkor, amikor furcsa információkkal találkoztak, tőlem tudakolták, hogy igazak-e. Egy idő után annyira sokan kerestek ugyanazzal, hogy jobbnak láttam nem telefonon vagy levélben válaszolni, hanem inkább blogban leírni a dolgokat -" mondja dr. Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem docense.
Blogja azóta is igyekszik eloszlatni a tévhiteket, bár ahogy a gyógyszerész fogalmaz: ha valaki az internetes keresőbe beír egy-egy felkapott egészségügyi témát, ma is nagy eséllyel fog hülyeségeket találni. Emiatt is fontos, hogy a hiteles és nem hiteles oldalak között a laikusok is megtanuljanak különbséget tenni. Csupor Dezső azokra a cikkekre különösen felhívja a figyelmet, amelyek fogyasztói beszámolókra épülnek. Ezzel a cégek a felelősséget próbálják meg hárítani, hiszen ha termékükről nem ők hazudnak, hanem "fogyasztók" zengnek róluk ódákat, akkor már a hatóságok is nehezebben tudnak velük szemben fellépni.
Kutatások útvesztője
Nem megbízható egészségügyi információk néha még komoly oldalakon is megjelennek. Ez esetben nem szándékos csúsztatásról van szó, pusztán arról, hogy egy kutatást nem megfelelően értelmeznek. Annak például rendszeresen komoly hírértéke van, hogy egy-egy gyógynövény hatóanyaga gyógyszer-alapanyag lehet - és ez jogos is, hiszen ezen a területen is folyamatosak a kutatások, az eredményeknek pedig nagy tudományos jelentősége van.
Pár éve például egy olyan hírt kaptak fel, amely arról szólt: a kamilla apigenin nevű hatóanyaga megakadályozza, hogy az emlődaganatos sejtek sokkal tovább élhessenek, mint a normális sejtek: gátolja terjedésüket és érzékenyebbé teszi őket a gyógyszeres kezeléssel szemben. Ezt sokan úgy tálalták, hogy a kamilla jó lehet az emlőrákra, ami viszont ebben a formában hatalmas tévedés, sőt veszélyes is, hiszen a betegek úgy gondolhatják, hogy a bizonyítottan hatékony terápia helyett inkább kamillateával kúrálják magukat.
Pedig nem igaz, hogy a kamilla hatékony rákellenes szer lenne, pusztán annak lehetősége merült fel, hogy hosszas kutatásokkal, vizsgálatokkal meg lehet nézni, hogy egyik hatóanyagából készülhet-e esetleg hatékony készítmény. Ha igen, akkor hatékonyságát bizonyítani is kell, adagolását, felhasználási módját szabályozni szükséges. A kutatóknak ez sokévnyi munkát jelent, szó sincs tehát arról, hogy maga a kamilla lenne csodaszer. Ennek hangsúlyozása gyakran még az olyan cikkekből is kimarad, amelyeknek célja nem az olvasók megtévesztése, hanem az újdonságok bemutatása.