Magyarországon évente körülbelül húszezer ember vesz részt valamilyen klinikai vizsgálatban, vagyis vállalkozik rá, hogy az elsők között kipróbál egy kereskedelmi forgalomba még nem került gyógyszert. Ezeknek a humán klinikai vizsgálatoknak a segítségével a páciensek az elsők között részesülhetnek a legújabb innovatív kezelésekben, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kipróbált készítmény mielőbb eljuthasson a patikákba, így újabb betegekhez is. Ezek a kutatások ráadásul óriási nemzetgazdasági értékkel rendelkeznek, évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak, és rengeteg magasan képzett szakember itthoni foglalkoztatásához is hozzájárulnak, akiknek komoly szakmai fejlődést jelentenek ezek a kutatások.
Ötödével csökkent a vizsgálatok száma
Az Európai Uniós klinikai kutatások rangsorában Magyarország eddig igen előkelő helyet foglalt el mind a vizsgálatok számát, mind pedig az ezekben résztvevő lakosság arányát tekintve. Az elmúlt évtizedekben kiharcolt előkelő pozíciónkat azonban az egyre növekvő verseny fenyegeti , a környező országok ugyanis mind nagyobb szerepet vállalnának ezekben a vizsgálatokban, illetve Ázsia is egyre komolyabb szereplővé válik. Ez is közrejátszott abban, hogy az elmúlt négy évben 18 százalékkal csökkentek az új klinikai vizsgálatok engedélyezésére benyújtott kérelmek. Emellett a jóváhagyott vizsgálatok száma is visszaesett: míg 2015-ben 337 vizsgálat, tavaly már csak 290 vizsgálat kapott zöld utat.
Egy 2020-tól életbe lépő EU-s szabályozás ráadásul még nagyobb hátrányba taszíthat minket, ugyanis egységesítené a nálunk már kiválóan működő engedélyezési és értékelési folyamatokat. Emiatt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) széleskörű kormányzati együttműködést és hatékony lépéseket sürget a tendencia megfordításáért. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint az elmúlt évtizedekben kialakított, rendkívül gyors és hatékony engedélyeztetési eljárást a környező országok is kialakítják, ami miatt mi kutatásokat veszítünk, míg például Románia vagy Bulgária felszálló ágba kerül.
Viszont nem késő még lépni: Dr. Holchacker Péter úgy számolja, hogy megfelelő kormányzati támogatással a klinikai kutatások száma akár jelentős mértékben növelhető lenne, ami a nemzetgazdaságnak évi 20-30 milliárd forint többletbevételt is jelentene. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne az intézményi feltételrendszer egységesítése, az egészségügyi informatikai háttér, az oktatás, orvosképzés fejlesztése, valamint egy központi, kereshető adatbázis létrehozása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Fontos lenne az is, hogy ennek az összetett kérdésnek legyen egyértelmű és megfelelő felhatalmazással rendelkező kormányzati felelőse, akinek irányításával a szükséges lépések gördülékenyen megvalósíthatók - tette hozzá az igazgató. Az AIPM szerint azzal is jelentősen erősödne Magyarország versenyképessége, ha a klinikai vizsgálatok költségeit kutatás-fejlesztési ráfordításként lehetne elszámolni és a gyógyszeripari különadókból levonni. Ezekkel az intézkedésekkel az igazgató szerint akár a 2010-es évek elején feljegyzett kutatási csúcsokat is túlszárnyalhatnánk és megerősíthetnénk az ország kiemelt pozícióját a klinikai vizsgálatok terén.
